Babablog

A baba mozgásfejlődésének szakaszai: apró lépésekben előre!

A baba mozgásfejlődése egy nagyon összetett folyamat, egymásra épülő szakaszokkal. A mozgásformák elsajátításához testi és neurológiai fejlődés is szükséges.

Minden baba mozgásfejlődése picit különbözik, de alapvetően mindegyik ugyanarra a sémára épül. Ugyanazok a mozgásfejlődési szakaszok jellemzik. Az átfordulás, a kúszás, a mászás, az ülés, a felállás és persze a járás a baba mozgásfejlődésének legfontosabb mérföldkövei. 

Mozgástér a baba mozgásfejlődésének folyamatában

Amit már a legelején jó ha szülőként megjegyzel, hogy bár a mozgásfejlődésnek megvan a maga logikus és egymásra épülő folyamata és időbelisége, de mégis van némi mozgástér ebben a fejlődésben. 

A mozgásfejlődés szakaszainál megvan, hogy nagyjából a baba hány hónapos korában kell elsajátítania egy adott mozgásformát. A mozgástér pedig azt jelenti, hogy vannak babák, akik hamarabb tanulnak meg valamit és vannak, akik kicsit később.

baba mozgásfejlődése

Bár a rendszeres védőnői és gyermekorvosi vizsgálatok is többek között arra hivatottak, hogy nyomon kövessék a csecsemő mozgásfejlődését, de mégis szülőként te töltesz a legtöbb időt a gyermekeddel. Te látod hogyan fejlődik, mi az a mozgásforma, amit már elsajátított és mit nem. 

Szülőként arra kell figyelned, hogy a korának megfelelően fejlődik-e a gyermeked és ha esetleg lemaradást tapasztalsz, akkor mielőbb fordulj a gyermekorvoshoz, védőnőhöz! Ahhoz viszont, hogy észrevedd, ha esetleg lemaradt a baba a mozgásfejlődésben, neked is tisztában kell lenned, hogy a baba különböző életkorában milyen mozgást kellene már tudnia.

A mozgásfejlődés szakaszainak összefüggése

Mint ahogy az emberi szervezet felépítése is rendkívül összetett, úgy a csecsemő mozgásfejlődése is az. Az egyes szakaszok, mérföldkövek vagy hívhatjuk nagymozgásoknak is mind-mind logikusan egymásra épülve követik egymást. 

csecsemő mozgásfejlődése

A mozgásfejlődés kapcsán könnyen azt hihetjük, hogy ilyenkor csupán a baba fizikai fejlődéséről van szó. De ez tévedés! A mozgásfejlődés több annál, minthogy a baba hogyan teszi a kezét, lábait stb. Bár nyilvánvalóan komoly fizikai fejlődés zajlik a mozgásfejlődés során, hiszen fejlődik a baba izomzata, mozgásszervrendszere, de eközben elképesztő idegrendszeri fejlődés is végigmegy. Az, hogy egy baba megtanul kúszni és mászni, nemcsak a lábakban, karokban dől el, hanem fejben is.

A fizikai fejlődés és a neurológiai fejlődés szimbiózisa az oka annak, hogy a mozgásfejlődés során az a legfontosabb, hogy a baba a mozgásfejlődés szakaszait végigjárja. Egészen onnan, hogy megtanul átfordulni, egészen odáig, hogy végül önerőből jár minden egyes mérföldkő meg kell legyen. Vagyis a mozgásfejlődési folyamatot úgy kell teljesíteni, hogy közben minden egyes nagymozgást elsajátítson a gyermek és ne hagyjon ki egy-egy szakaszt. Csak egy példát említve: nagyon fontos, hogy a baba másszon mielőtt elkezd járni!

Ezzel összefüggésben a baba egészséges fejlődését nem szabad sürgetni, mert mindennek megvan a maga logikus sorrendje, a maga ideje. Ezért a szakemberek például kimondottan nem ajánlják a baba korai ültetését vagy két kezénél fogva járatását.

Az üléshez az kell, hogy a baba meg tudja tartani saját felsőtestét, ehhez pedig kellően erős hátizomzatra van szükség. A kúszás és a négykézlábra állás olyan testhelyzetek, amelyekben a hátizom megerősödik. Ha idő előtt próbáljuk megtanítani neki az ülést, a későbbiekben gerincproblémái lehetnek, mivel a hátizmai nem elég erősek.

A járással ugyanez a helyzet. A mászás nem véletlenül előzi meg a járást a mozgásfejlődési folyamatban. Minden járást megelőző mozgásforma többek között az izomzat megerősítését szolgálja. Ha idő előtt kezdjük el őt járásra tanítani, nem megfelelő mozgásforma rögzülhet nála.

A baba mozgásfejlődésének szakaszai

Vannak a jól ismert nagymozgások, mint a hasról hátra fordulás, a hátról hasra fordulás, a kúszás, a mászás, az önálló ülés, a felállás, a kapaszkodva járás és az önálló járás kapaszkodás nélkül. Ezek a mozgásfejlődésnek azon fázisai, amik jobban benne vannak a köztudatban, amikről nagy valószínűséggel már akkor is hallottál, amikor még a gyermeknevelés közelében sem voltál. Ezeken kívül viszont vannak apróbb mozgások is, amik ugyanolyan fontosak: a fejfordítás, a kezek ökölbe szorítása és kiengedése stb. 

mozgásfejlődés szakaszai

Minden egyes életkorra vonatkozóan megvan a rá jellemző mozgásforma, azaz, hogy az adott életkorban milyen mozgást kell felfedeznünk a baba mozgásában. Most ezeket fogjuk szépen sorra venni. Nem lehet elég sokszor hangsúlyozni, hogy az életkornál mindig egy adott időtartamban kell gondolkozni, tehát van némi mozgástér abban, hogy a baba egy adott mozgást mettől meddig kell elsajátítson.

Most pedig sorra vesszük nemcsak azt, hogy az adott életkorra milyen mozgásforma jellemző, hanem azt is, hogy mik a gyanús jelek, amire ha felfigyelsz, érdemes vele szakemberhez fordulni.

0-2 hónapos baba mozgásfejlődése

Már az újszülöttkortól elkezdődik a mozgásfejlődés, ami körülbelül a baba két hónapos koráig tart. Az újszülött babák mozgása meglehetősen reflexszerű, akaratlagos mozgás még nem jellemző rájuk, de nagyon gyorsan elindul a fejlődés. Az első két hónapban az alábbi mozgásokat kell észrevenni a babán:

  • A babák az első két hónapban még tipikusan ökölbe szorítva tartják a kezüket.
  • A babák a karjaikat behajlítva tartják.
  • Ez az ökölbe szorított kéztartás fokozatosan finomul. Nagyjából a két-három hónapos kor végére egy lazább, nyitottabb kéztartás a jellemző rájuk.
  • A baba által kedvelt háton fekvés mellett a hasonfekvést is elfogadja a baba.
  • Mind hason, mind háton fekve a baba jobbra-balra forgatja a fejét.
  • A baba 6 hetes korában már képes a fejét 45 fokos szögben felemelni.

Ezek a gyanús jelek:

  • Aszimmetrikus testtartás. Ez a végtagokat és a fejet is érintheti, de akár az egész testre is jellemző lehet.
  • Aszimmetrikusak a baba combján a redők.
  • Szinte mindig csak az egyik irányba fordítja el a fejét.
  • Ha felemeled a babát, a fejét hátra feszíti.
  • Nehézségek a szoptatásban: nehezen szopizik, nehezen nyel.
  • Gyakran megfeszíti magát.

Tipp: Ha a hasonfekvést a te babád se kedveli, ne csüggedj! Ebben a cikkben tanácsot adunk, hogyan szerettethető meg vele a mozgásfejlődés szempontjából oly fontos hasonfekvés: Pocakpárna, társ a mozgásfejlődésben!

kúszás mikor

3 hónapos baba mozgásfejlődése

A három hónapos korú babák mozgásfejlődésében az alábbi mozgásformákat kell tapasztalnod:

  • Ha a baba a hátán fekszik, akkor a törzse és a végtagjai is szimmetrikusak.
  • A hasonfekvésnél, amikor az alkarjával támaszkodik a testtartása megint csak szimmetrikus.
  • A fejét a vállától függetlenül is tudja mozgatni, fordítani.
  • Amikor két kezénél fogva ülő helyzetbe húzod fel, akkor a fejét megtartja. Nem csuklik hátra a feje.
  • A hátán fekve maga elé veszi és előszeretettel nézegeti a kezeit.
  • A kezébe adott tárgyakat megfogja és megpróbálja a szájához venni.

Ezek a gyanús jelek:

  • A hasonfekvést egyáltalán nem szereti, rögtön sír ha hasra teszed.
  • A fejét csak az egyik irányba fordítja.
  • A fejét nem tudja megtartani sem akkor amikor ülő helyzetbe húzod, sem akkor, amikor hason fekszik.
  • Az ökölbe szorított kéztartása az újszülöttkori állapothoz képest nem lazul, továbbra is rendszerint ökölbe szorítva tartja.

4-5 hónapos baba mozgásfejlődése

Ez a 4-5 hónapos kor az első látványos nagymozgás megjelenésének ideje. A hátáról oldalra fordulást ebben a korban sajátítja el. A 4-5 hónapos korban ezeket a mozgásformákat figyelheted meg a babádon:

  • A hátáról az oldalára fordul mindkét irányba.
  • Hason fekve a baba a könyökét kinyújtja és nyitott tenyerén támaszkodik úgy, hogy közben a mellkasát megemeli.
  • Szívesen játszik a lábaival.
  • Fokozódik a mozgástér szükséglete.

mikor fordul meg a baba

Ezek a gyanús jelek:

  • Hasonfekvésben a támaszkodáshoz nem nyitja ki a tenyerét.
  • Nem próbálkozik az átfordulással.
  • A testtartása vagy túl feszes, kötött vagy túlzottan laza. Mindkét esetben izomtónus probléma lehet a háttérben.
  • Nehéz a lábait mozgatni vagy egyáltalán nincs ellentartása a lábaknak.
  • Nehéz a karjait emelgetni.
  • Háton próbál elkezdeni közlekedni.
  • Hason fekve a karjait nem támasztja ki, hanem repülőzik helyette.

6-7 hónapos baba mozgásfejlődése

A 6-7 hónapos babák mozgásfejlődésében újabb nagymozgás jelenik meg: ez a hátról a hasra fordulás és a hasról a hátra fordulás mindkét irányba. De ezen felül egyéb jellemzőket is felfedezhetsz:

  • A játékai után fordul.
  • A hátról hasra fordul mindkét irányba.
  • A hasról hátra fordul mindkét irányba.
  • Ha a hóna alatt tartod őt és közelítesz vele a padlóhoz, akkor a talajhoz közeledve leteszi a talpát és rugózik.
  • Hasonfekvés közben, ha a kezed a talpához teszed, megpróbál onnan elrugaszkodva előre indulni.

Ezek a gyanús jelek:

  • Nem tud a hátáról hasra fordulni vagy hasról hátra fordulni. Mindkét irányban tudnia kell fordulni, így az is gyanús, ha ugyan fordul a hasáról hátára és és a hátáról hasára is, de csak az egyik irányba.
  • Hason fekve nem támaszkodik a karjával, hanem repülőzik.
  • A hátán próbál közlekedni.
  • Ha felveszed és közelíted a talajhoz, akkor a talpát nem teszi le, hanem felhúzza.

mikor áll fel a baba

8-9 hónapos baba mozgásfejlődése

A 8-9 hónapos korban eljön a kúszás ideje. Fontos, hogy megfelelő technikával, azaz váltott kézzel-lábbal kússzon a baba. A 8-9 hónapos baba mozgásfejlődésének jellemzői:

  • Szabályosan kúszik, vagyis kezeit és lábait felváltva használja.
  • Négykézláb hintáztatja magát.
  • Négykézláb testhelyzetben a fenekét a magasba tolja.
  • Nagy mozgástérre van szüksége, a járóka már nem elegendő számára.

Ezek a gyanús jelek: 

  • Szabálytalanul kúszik. Például mindkét karját egyszerre használja vagy mindig csak az egyik karját használja.
  • Nem próbálkozik négykézlábra állással.
  • Négykézlábra állva nem tudja megtartani a lábait, mert azok szétcsúsznak.

mozgásfejlesztés

10-11 hónapos baba mozgásfejlődése

Az egyensúly fejlődésével a kúszást követően a mászás a következő nagymozgás, aminek az elsajátítása nagyon fontos. A baba 10-11 hónapos korában ezeket a mozgásformákat kell tapasztalni:

  • A baba mászik.
  • A baba magától felül.
  • Feltérdel.
  • Kapaszkodva feláll.
  • Kapaszkodás nélkül egy rövid ideig áll magától.

Ezek a gyanús jelek:

  • Nem mászik a baba.
  • Nem ül fel a baba.

12-18 hónapos baba mozgásfejlődése

Ez az egyik legjobban várt időszak, ugyanis a baba 1 és 1,5 éves kora között megtanul járni. A járás elsajátítása időben nagyon eltérhet. Vannak babák, akik már 12 hónaposan járnak, míg mások csak 1,5 évesen képesek erre, de ez teljesen normális. Lássuk mi jellemzi a 12-18 hónapos kort a babák mozgásfejlődése szempontjából:

  • A baba elkezd lépegetni először csak kapaszkodva.
  • Ahogy a kapaszkodva lépegetésben egyre biztosabb, megpróbál elérni távolabbi bútorokat, ezért átfog és átlép.
  • Végül pedig következik az önálló járás, megpróbál kapaszkodás nélkül megtenni néhány lépést.

Gyanús jel:

  • Ha a baba felállás közben a lábujjhegyein áll.

gyermek mozgásfejlődése

A baba mozgásfejlődése táblázat

Hogy kicsit átláthathatóbb legyen a babák életkorára jellemző mozgásfejlődési folyamat, egy táblázatban összegyűjtöttük a legfőbb mérföldköveket, nagymozgásokat. Viszont fontos észben tartani, hogy a nagymozgások mellett a kisebb mozgások is ugyanúgy fontosak, így azokról sem szabad megfeledkezni!

csecsemő mozgásfejlődése táblázat

Mikor van gond a mozgásfejlődésben?

Arról már volt szó, hogy a mozgásfejlődésnek van némi mozgástere az időbeliséget illetően. Vannak akik előrébb járnak kortársaiknál és vannak, akik kicsit lemaradnak, de még benne vannak az elfogadható tartományban. 

Minden egyes nagymozgásnak megvan a maga tól–ig időtartama, amin belül teljesen rendben van, ha a baba az adott mozgást elsajátítja. Ha ebbe az időtávba beleesik a baba, akkor magával a fejlődési ütemmel nincs gond. De ha a baba kicsúszik ebből az időtartamból, akkor ez a lemaradás már gond lehet. 

Nem csak a megkésett mozgásfejlődés lehet a probléma. Az is gond, ha kimarad egy mozgásforma vagy ha az egyes szakaszok felcserélődnek és például előbb próbál elkezdeni járni a baba, minthogy mászni megtanult volna. És persze az is gond lehet, ha a baba egy adott mozgásformát nem jól, nem szabályosan végez. A kúszás kapcsán például váltott karral kell húznia magát, ha mindkét karral egyszerre húz, az nem szabályos, azt korrigálni kell.

Mivel szülőként nagyon sok időt töltesz együtt a gyermekkel, ezért ha tisztában vagy a mozgásfejlődés alapvető jellemzőivel, akkor könnyen észreveszed, ha valami nem stimmel a babád mozgásfejlődésével. Ha valami gyanúsat tapasztalsz, érdemes mielőbb felkeresni a védőnőt, aki szükség esetén továbbirányít titeket a csecsemők korai fejlesztésével foglalkozó szakemberhez. A Dévény torna alkalmazásával például akár néhány alkalom után nagyon látványos eredményeket lehet elérni.

A problémák hátterében sokszor csak izomtónus problémák állnak, amit okozhatott például szülés közben egy rövid ideig tartó oxigénhiányos állapot. Az izomtónus problémák gyakran okoznak eltérést a mozgásfejlődésben. A babák ilyenkor általában nem szabályosan hajtják végre az egyes mozgásformákat. Szerencsére erre van megoldás: a konduktor többek között speciális tornával, átmozgatással segítheti a gyermek mozgásfejlődését. 

A babák mozgásfejlődése olyan, mint egy apró részletekig megkomponált zenemű. A folyamat minden egyes része egymásra épül, egyik a másik nélkül nem megy. Szülőként az a legfontosabb, hogy tisztában legyél a mozgásfejlődés szakaszaival és kísérd figyelemmel, hogy a gyermeked fejlődése megfelel-e az elvártnak. Amint valamilyen gyanús jelre leszel figyelmes mielőbb konzultálj a védőnővel, gyermekorvossal, mert a megkésett mozgásfejlődés időben történő kezelése létfontosságú ahhoz, hogy egyes mozgásformák ne rögzüljenek rosszul.

Kapcsolódó termékek:


Fotó: www.shutterstock.com

Forrás: A cikk megírásában felhasználtuk a Dévény Alapítvány által kiadott Tájékoztató füzetet.