Babablog

A baba táplálása és étrendje 1-3 éves kor között

1 éves kor után a baba a fokozatosság elvének betartásával egyre többféle ételt ehet. De pontosan mennyi a tápanyagigénye? Mit jelent ez a gyakorlatban?

A baba fejlődési üteme 1 éves kor után lelassul és már egyre többféle ételt ehet. Hogyan vezesd be az új ételeket, és hogyan alapozd meg az egészséges táplálkozási szokásokat?

A gyermek fejlődésében a 12. hónap betöltésével új fejezet nyílik. Már egyre gyakrabban eszik közösen a családdal, egyre jobban érdekli, mit esznek a felnőttek, nagyobb testvérek. Ízlése akár az egyik pillanatról a másikra változhat, szívesen fedezi fel az új ételeket, de akár válogatóssá is válhat.

Ebben az időszakban az a lényeg, hogy változatos, a kicsi táplálkozási igényeinek megfelelő étkezést állíts össze és lassan önállóságra szoktasd.

Mi változik a baba táplálásában 1 éves kor után?

Az új fejlődési szakaszban a baba súlygyarapodása lelassul. Ugyanakkor egyre érdeklődőbb a felnőttek ételeivel szemben, aktívan szeretné felfedezni az új ízeket. Bár már jóval többféle alapanyagot lehet adni neki, érdemes fokozatosan bevezetni az új ételeket. Fontos figyelembe venni, hogy az egyévesek táplálkozási igényei még mindig eltérnek a felnőttekétől, így el kell kerülni a túlzottan sós, a csípős és erősen fűszeres és a nehezen emészthető, zsíros élelmiszereket és ételeket.

A fokozatosság elvének a darabos ételek bevezetésénél is érvényesülnie kell. A darabosabb ételek bevezetése csak akkor történhet meg, ha a gyermeknek már van elegendő foga, képes gond nélkül nyelni, az ételt meg tudja fogni és a szájába tudja tenni, valamint képes stabilan ülni. Ez már akár 7-9 hónapos kortól is aktuális lehet a baba fejlődésében, persze egyéni kivételek és eltérések akadnak.

1 éves baba étrendje

Önállóságra nevelés

Az önállóságra nevelésnél érdemes megfigyelni, hogy a kicsi koordináltan tud-e már a szájához nyúlni. Amennyiben igen, akkor hajrá! Érdemes neki figyelemkeltő, színes, evőeszközöket, pohárkát, megfelelő méretű és alakú kanalat venni, ezzel még nagyobb örömét leli majd az ételek felfedezésében. Nagyon tetszeni fog neki, hogy az összenyomott ételt maga kanalazhatja, és bár valószínűleg többet kell majd takarítanod, de gyorsabban és könnyebben tanul meg majd önállóan étkezni.

Tipp: Tudtad, hogy nem mindegy, hogy a baba milyen etetőszéket használ? Olvasd el az Ilyen egy jó etetőszék című cikkünket és rögtön tudni fogod, milyet érdemes választani!

A táplálkozási szokások kialakulása

A baba táplálásában az 1 éves kor utáni időszak azért meghatározó, mert ekkor alakul ki az egész életük táplálkozási szokásainak az alapja. Mire fontos odafigyelni?

  • A csöppség legyen a családdal az étkezések során egész idő alatt!
  • Mutassatok jó példát számára: egyetek jóízűen, örömmel!
  • Állíts össze minél kiegyensúlyozottabb, vegyesebb, a természetes ízeket előnyben részesítő étrendet!
  • Ne szoktasd rá a nasizásra! A kisétkezéseknek (tízórai, uzsonna) megvan a helye a napi étrendben, ezek mellett nincs szükség további eszegetésre, ha amúgy jó étvággyal evett a nap során. 
  • Ha teheted, néha főzz együtt a gyermekkel, így még egy élmény kötődik majd az étkezéshez!

egy éves baba étrendje

Ahogy annak idején nagy odafigyeléssel kezdted el a hozzátáplálást, úgy a baba 1 éves kora után is kellő figyelmet fordíts rá, hogy mit eszik a baba! Lehet, hogy már sok minden érdekli, és szívesen megkóstolná azt, amit a felnőttek esznek. De az, hogy elmúlt egyéves, nem jelenti azt, hogy eljött az idő, hogy egy az egyben felnőtt ételeket egyen. Jó megoldás lehet, ha azokból a családi ételekből, amelyekből már a baba is ehet, kiszedsz egy adagot még az ízesítés előtt, és azt külön fűszerezed, jóval kevesebb sóval és nem csípős fűszerekkel.

Hogyan tápláld a babát kiegyensúlyozottan és egészségesen?

Az 1 éves baba étrendjét még mindig úgy állítsd össze, hogy minimum ötszöri étkezésre van szüksége.

Ebben a részben megtalálod, hogy mennyi az egyéves gyermek tápanyagszükséglete, melyik makrotápanyagból mennyit kell adni neki, illetve ez mit jelent konkrétan alapélelmiszer-csoportok szerint.

1 éves baba mit ehet

Mennyi anyatejre vagy tápszerre van szüksége a babának?

A szakemberek ajánlása szerint 12 hónapos korban még mindig napi körülbelül 500 ml tejalapú táplálékra van szüksége a babának. A legjobb az anyatej, de ha valamilyen okból kifolyólag már nem szoptatsz, ez kiváltható tápszerrel.

Ha a baba ezt nem fogadja el, próbálkozhatsz tejjel vagy tejtermékkel, azonban mindig figyeld, hogy nem alakulnak-e ki olyan tünetek, amelyek tejfehérje-allergiára vagy tejcukorérzékenységre utalnának! Fontos, hogy nyers, forralatlan tejet ne kapjon a gyermek most sem. 

Mennyi a baba folyadékszükséglete?

Az optimális folyadékfogyasztás testtömeg-kilogrammonként körülbelül 110-130 ml. Ez tehát nagyjából 1,1-1,3 liter folyadékot jelent naponta, amibe bele kell számolni az anyatej vagy tápszer mennyiségét. Így az ajánlott kb. 500 ml tejalapú folyadékon kívül körülbelül 6-8 dl folyadékra van szükség. A levesek, mártások, lédús gyümölcsök, zöldségek is hozzájárulnak a napi folyadékszükséglet fedezéséhez, így ezek is számítanak, különösen a nehezen ivó gyermekeknél.

A baba számára a legjobb a tiszta víz vagy a szénsavmentes ásványvíz. Mindenképpen kerüld a cukros/édesítőszeres szörpöket, szénsavas üdítőitalokat, vagy a fekete tea, esetleg kávé alapú italokat! Egyértelmű, de megemlítendő, hogy energiaitallal, kólával sem kínáljuk a babákat, kisdedeket.

A baba tápanyagszükséglete

Ebben az időszakban a gyermek tápanyagszükséglete 90-95 kcal testtömeg-kilogrammonként. Ez összesen 1100-1300 kcal naponta. A makrotápanyagoknak a következő arányban javasolt szerepelniük:

  • 45-55% szénhidrát,
  • 30-35% zsír,
  • 15-20% fehérje.

Milyen élelmiszerforrásból fedezd a baba szénhidrátszükségletét?

Az egészséges táplálkozás egyik alapja, melyet felnőttként is érdemes betartani, hogy kerüld a cukros, finomlisztes ételek gyakori fogyasztását! Ezek ugyanis könnyebben vezetnek fogszuvasodáshoz és hízáshoz, valamint előnytelenül növelik a vércukorszintet.

Éppen ezért a szénhidrátforrások kiválasztásánál érdemes arra törekedni, hogy inkább keményítő alapúakkal (például krumplival, édesburgonyával) vagy teljes kiőrlésű gabonafélékkel tápláld a babát! Utóbbiak rosttartalma magasabb, és sokkal több hasznos tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, azonban ezeket sem szabad túlzásba vinni, mivel a túl sok rost hasi panaszokat, székrekedést is okozhat. A napi szükséges szénhidrátbevitel ebben a korban kb. 5-10 g/testtömeg-kilogramm.

Egészséges zsírforrások

A zsírforrások összeállításánál fontos, hogy „jó zsírokat” válassz. Az állati eredetű, telített zsírsavak bevitele (állati zsír, vaj) lehetőleg legyen minél alacsonyabb, és inkább a növényi eredetű, telítetlen zsírsavakban gazdag zsírokra (pl. növényi olajok, olajos magvak, avokádó) hagyatkozz! Az állati eredetű zsírforrások alól kivételt jelentenek a halfélék, ugyanis a halak nagyon jó forrásai a hasznos, többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavaknak.

Különösen egészségtelenek a transzzsírsavak. Ezek hidrogénezett növényi olajokból készülnek, de olajban sütés közben is keletkeznek. A leggyakoribb, transzzsírsavakat tartalmazó élelmiszerek a kakaós masszából, étbevonómasszából készült készítmények (szaloncukor, cukrászsütemények, csokis kekszek), instant krém-, levesporok, szószok és az olajban sült ételek. A házilag készített ételekkel, süteményekkel elkerülhető, ill. csökkenthető ez a kockázat.

A baba szükséges napi zsírbevitele: a különböző szakirodalmak eltérő adatokat adnak meg erre. Általánosságban elmondható, hogy kb. a napi energiabevitel 1/3-át biztosítsuk zsírokból. Se korlátozni, se túlzásba vinni nem javasolt a zsírokat.

A baba fehérjebevitele

A fehérjeforrásoknál arra kell törekedni, hogy körülbelül 50% legyen növényi, 50% állati eredetű fehérje.

Az állati fehérje származhat tejtermékekből (természetesen figyelve az esetleges allergiás reakciókat), tojásból és húsfélékből. Mindenképp sovány húsokat válassz, mint a baromfi (csirke, pulyka), nyúl, de adható a sertés és marha sovány része is.

Szuper növényi fehérjeforrást jelentenek a gabonafélék, a borsó, sárgaborsó, lencse és az olajos magvak. Bár ezek nem helyettesítik az állati eredetű fehérjeforrásokat, de együtt fogyasztva teljes értékű fehérjeként hasznosulnak.

A baba szükséges napi fehérjebevitele: kb. 1 g/testtömeg-kilogramm

1 éves baba mit eszik

A baba táplálása 1 éves kor után élelmiszercsoportonként

A sokoldalú és változatos táplálkozás lényeges eleme, hogy a következő alapélelmiszer-csoportok mindegyike szerepeljen az étrendben. Nem tragédia, ha ez nem sikerül minden nap, de 2-3 naponta azért fontos, hogy teljesüljön ez az elv.

Gabonafélék

A gabonafélék kiváló szénhidrát- és fehérjeforrások, telis-tele vannak értékes ásványi anyagokkal, ezen kívül magas a vitamintartalmuk, különösen a B-vitamin csoportból. Válassz teljes kiőrlésű gabonafélékből készült tésztát és kenyeret is, valamint inkább barna rizst, mivel ezek rosttartalma kedvezőbb a finomított változatoknál. Vegyesen érdemes ezeket kínálni, hogy ne terheljük túl a babák emésztőrendszerét se a sok rosttal.

A gabonafélékből:

  • Napi 3-4 adagra van szükség
  • 1 adag = fél-1 darab pékáru, 20-45 g kenyérféle vagy 7-15 dkg rizs

Zöldségek, gyümölcsök

A zöldségek és gyümölcsök szuper forrásai a szénhidrátnak, rostoknak, vitaminoknak, ásványi anyagoknak. Adhatsz a babának alaposan megmosott, szükség esetén meghámozott, nyers, párolt zöldséget, főzeléket, lehetőleg mindig az aktuális szezonnak megfelelően. Bizonyos gyümölcsöket még nem, vagy csak lassacskán szabad adni, ezzel kapcsolatban tájékozódj a hozzátáplálási táblázatunkból.

Zöldségből és gyümölcsből

  • Napi 2-4 adagra van szükség
  • 1 adag: 2-5 dkg friss zöldség, 4-9 dkg gyümölcs, 150-200 ml főzelék, 40-80 g saláta, 150-200 ml leves, 80-150 g zöldségköret

Húsfélék, húskészítmények, tojás

Húsfélék fogyasztásával fedezhető a szükséges állati fehérje-, valamint vasmennyiség. Jelentős az A- és B-vitamintartalmuk, ugyanakkor lehetőleg sovány, lezsírozott húst válasszunk, hogy ne legyen túl magas az állati eredetű zsiradékok mennyisége. A húskészítményekkel viszont érdemes résen lenni, mert gyakran igen magas a só-, zsír- és egyéb adalékanyag-tartalmuk. Ebben az életkorban már heti 2-3 alkalommal adható 1 tojás is.

A húsféléket, illetve a májat keverheted főzelékbe, vagy zöldségpürébe is turmixolhatod.

A húsból és halból, tojásból

  • Heti kétszer hús, kétszer hal, napi 1-2 tojás
  • 1 adag = 2-6 dkg hús (ételfajtától függően) vagy húskészítmény, 30-40 g halkonzerv, 40-60 g hal (feltétként),1 db tojás

Tejtermékek, tej

A jelenlegi kutatások szerint nem előzi meg az allergia kialakulását, ha az allergén ételeket csak később vezeted be az étrendbe, ezért nyugodtan kezdj próbálkozni a tejtermékekkel! Ugyanakkor ez esetben különösen érdemes betartani a fokozatosság elvét, odafigyelve az allergia vagy intolerancia esetleges tüneteire. A tejfehérje-allergia jelentkezhet gyomorfájás, hasmenés, bőrkiütés, de akár elhúzódó légúti megbetegedés formájában is. A laktózintolerancia tünete lehet a puffadás, fokozott gázképződés, gyomorgörcs és a hasi fájdalmak, hasmenés.

A tejtermékeket mindig natúr formában, édesítetlenül, vagy gyümölccsel keverve add a babának! Kerüld a cukrozott, ízesített termékeket!

Tejtermékekből

  • Fokozatosan napi 2-3 adagra emelheted az adagot (napi max. 500 ml-re).
  • 1 adag = 1-2 dl tej, 1-1,5 dl joghurt/kefir, 20-30 g sajt, 5 dkg túró

Zsiradékok

A zsiradékoknak magas az A-, D-, E-vitamin-tartalma, amelyre nagy szüksége van a baba szervezetének. Napi összesen 3-4 dkg zsiradékra van szükség, melyet általában fedez az ételkészítéshez használt zsiradék mennyisége, valamint a kenyérre kent kis mennyiségű vaj, margarin is.

Mit ne adj a babának?

A babák általában kedvelik a természetes ízeket, ezért ne szoktasd hozzá a cukros, mesterséges ízekhez! Ebben az időszakban még kerülni kell a só és fűszerek túlzott használatát, hiszen az utóbbiak irritálhatják a gyermek érzékeny gyomrát.

Ezen kívül kerülni kell:

  • Azokat az ételeket, amelyeket félrenyelhet (magvak, cukorka stb).
  • Nyers húst, nyers tojást és nyers tejet tartalmazó ételeket.
  • Gomba csak 1 éves kortól adható, kis mennyiségben, fokozatosan: főzve vagy párolva, semmiképpen ne nyersen.

tápszer 1 éves kortól

Mit tegyél, ha a babád válogatós?

Könnyen előfordulhat, hogy a babád hirtelen elutasítja az addig kedvelt ételeket, például a bébiételt. Az is gyakori jelenség, hogy az ízlése napról napra módosul.

Ne aggódj emiatt és főleg ne erőltesd az ételt, mert ebből később táplálkozási problémák alakulhatnak ki! Inkább keress valamilyen helyettesítési lehetőséget és kínáld meg minél többféle egészséges finomsággal!

Összefoglalva a fentieket, a lényeg, hogy mindig törekedj az új ételek fokozatos bevezetésére és az egészséges, sokoldalú táplálásra! Hagyj teret a gyermek önállósodására, vond be a családi étkezésekbe és mutassatok példát a számára!

Ha így teszel, akkor azzal megalapozhatod egy élet egészséges táplálkozási magatartását!

Kapcsolódó termékek:

Fotó: www.shutterstock.com