A gátmetszés és annak kezelése
A gátmetszés szó hallatán a legtöbb nő összerezzen és a szülés miatti aggodalmak jó része is ennek tudható be. De vajon jogosak ezek a félelmek? Mikor kell gátmetszést végezni? Mit jelent a gátvédelem? Hogyan kerülhető el a gátmetszés? Sok-sok kérdés, amire ebben a cikkben választ kapsz.
A gát, amit szeretnénk megvédeni
Kezdjük az elején! A női test mely része a gát? Anatómiailag a gát nem más, mint a hüvelybemenet hátsó része és a végbélnyílás közötti szakasz. A szülés során a kitolási szakaszban erre a területre nagyon nagy erők hatnak. Ha a gát szövetei nem bírják a terhelést, akkor megrepedhetnek, ezt nevezzük gátrepedésnek. A gát szövetei a hüvely és a végbélnyílás felé is szakadhatnak. Súlyos esetben a végbél záróizom is megsérülhet, ami a későbbiekben akár széklettartási problémákhoz is vezethet.
Mi az a gátmetszés?
Most, hogy tudjuk mi az a gát, rátérhetünk a gátmetszés fogalmára. A gátmetszés a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti részen ejtett, körülbelül 2-4 centiméteres vágás, melyet a kitolási szakasz végén, közvetlenül a baba megszületése előtt ejt az orvos.
A gátmetszés célja, hogy a nem kontrollált gátrepedés okozta szakadásos sérülés helyett egy kontrollált seb keletkezzen, ami sokkal jobban kezelhető. Merthogy míg a gátmetszés során egy vágott sebet kapunk, amelynek egyenletesek a szélei, addig egy esetleges gátrepedés során egy teljesen egyenetlen szélű seb keletkezik. Ráadásul utóbbinál a seb kiterjedésére nincs ráhatásunk.
Közvetlenül a baba világrajövetele után az orvos a gátmetszés során ejtett vágást felszívódó varratokkal összevarrja, így a későbbiekben varratszedésre sincs szükség.
Mikor kell gátmetszés?
A szülések lebonyolítása során azért terjedt el a gátmetszés, hogy elkerüljék a gátrepedést és annak szövődményeit. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szülések jelentős részénél alkalmaznak gátmetszést, de vajon mikor kell gátmetszést alkalmazni?
A gátmetszés indokoltságának megítélésében azt fontos látni, hogy a gátmetszés általában nem egy kötelező eljárás, sokszor van lehetőség az elkerülésére. Viszont vannak olyan helyzetek a szülés során, amikor mindenképpen gátmetszést kell alkalmazni az anya és a gyermek egészségének védelmében. A koraszülés esetén például kötelező gátmetszést végezni.
A szülőcsatornán való áthaladásnál nemcsak az anya szöveteire, hanem a magzatra is komoly nyomás nehezedik. Koraszülésnél ez a nyomás árthat a babának, ezért a baba védelmének érdekében gátmetszést kell végezni, hogy ezáltal a rá nehezedő nyomás némileg csökkenjen.
Viszont nem csak koraszülés indokolhatja a gátmetszést. A szülés során az orvosnak kell mérlegelnie, hogy szükség van-e gátmetszésre vagy sem. Ezek azok a tényezők, amelyeket a döntésnél figyelembe kell venni:
- a baba fejkörfogata,
- a baba várható súlya,
- az édesanya testalkata,
- a szövetek rugalmassága,
- az alkalmazott fájdalomcsillapítás,
- a baba állapota a szülés alatt.
A gátmetszés alapvetően lerövidíti a kitolási szakaszt, így ha mondjuk a baba állapota miatt arra van szükség, hogy minél hamarabb megszülessen, akkor gátmetszést alkalmaznak.
Szintén gátmetszésre kerül sor, ha a szülés folyamata olyannyira felgyorsul, hogy a szöveteknek nincs elég ideje ellazulni, megnyúlni, így nagy a gátrepedés veszélye,
A gátmetszés gyógyulása, kezelése
Ahogy arról már volt szó, a gátmetszés célja, hogy egy lassabban gyógyuló és nehezebben kezelhető gátrepedés okozta seb helyett egy könnyebben kezelhető sebet kelljen szülés után kezelni. Való igaz, hogy a gátmetszés vágása az egyenletes vágási felület miatt sokkal rövidebb idő alatt gyógyul, mint gátrepedésnél, viszont ez is egy kellemetlen seb, aminek a kezelését nem szabad félvállról venni.
A gátmetszés gyógyulása során fennáll a fertőzésveszély kockázata, így a gátmetszés kezelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a higiéniára. A gáttájékot érdemes naponta többször is alaposan megtisztítani, elölről hátrafelé történő óvatos mozdulatokkal. Napközben pedig rendszeresen, körülbelül 2 óránként kell cserélni a tisztasági betétet.
A szülés után a gáttájék nagyon érzékeny, ezért ilyenkor a különféle gátregeneráló permeteknek jó hasznát veszed. Ezek a készítmények csillapítják a fájdalmat és nyugtatják a sérült részeket.
Előfordulhat, hogy szülés után az ülés is gondot okoz, kellemetlenséggel jár. Használj szülés utáni párnát a gáttájék tehermentesítésére, a fájdalom enyhítésére!
Szintén a sérült gáttájék nyugtatására szolgál a jégbetét, amely kellemesen hűsíti ezt a területet.
Gátvédelem, avagy hogyan kerülhető el a gátmetszés?
Sokan ódzkodnak a gátmetszéstől és lehetőség szerint elkerülnék azt. Szerencsére szülés előtt tehetsz azért, hogy csökkentsd a gátmetszés szükségességét. A hüvelyi szülés ugyanis nem feltétlen jár együtt gátrepedéssel vagy az azt megelőzendő gátmetszéssel. Sokszor elegendő lehet a megfelelő gátvédelem, azaz amikor az orvos a gátat kézzel támasztva akadályozza meg a szövetek sérülését.
Azért, hogy erre minél nagyobb esélyed legyen, érdemes még szülés előtt tenni, mégpedig gátmasszázzsal és intimtornával. A gátmasszázshoz használj gátmasszázs olajat, amely segít, hogy a szülésnél a gáttájéki szövetek rugalmasabbak legyenek. Az intimtorna során a cél, hogy a kismedencei izmokat megerősítsd. Erre a Kegel-gyakorlatok tökéletesen alkalmasak, A Kegel-gyakorlatok egyszerű összehúzás-elengedés gyakorlatok. De természetesen nem mindegy, hogy ezt hogyan végzed, így érdemes egy szakértőt felkeresni és tőle megtanulni hogyan is kell pontosan elvégezni ezeket a gyakorlatokat.
Bár tehetsz a gát védelméért, de nincs garancia arra, hogy elkerüld a gátmetszést. Mindenesetre a szülésre készülve érdemes egyeztetni az orvossal, hogy ha van rá mód, akkor szeretnéd elkerülni a gátmetszést. Azt viszont ne feledd, hogy a szülés során a végső döntés az orvosé, neki kell az adott helyzet alapján meghozni a döntést, hogy kell-e gátmetszést alkalmazni vagy sem.
Fotó: www.shutterstock.com