Babablog

Meglepő újdonságok a láz és a lázcsillapítás kérdéseiről

Mi a teendő, ha lázas a gyermek? Az alábbiakban hasznos tanácsokat adunk a gyerekek lázas állapotának kezeléséhez és kiderül mikor szükséges a lázcsillapítás.

Mi a teendő, ha lázas a gyermek? Hogyan kezdjünk neki a lázcsillapításnak, ha egyáltalán el kell kezdeni? És persze az alapkérdés, egyáltalán mikor beszélhetünk lázról? Az alábbiakban hasznos és érdekes szempontokat adunk a kicsik lázas állapotának kezeléséhez és ha szükséges a lázcsillapításhoz.

Sokan félnek a láztól, vagy ha nem félnek tőle, akkor is csillapítják, hogy jó legyen a gyermek közérzete. Számos tudományos kutatás arra utal, hogy a láz szervezetünk természetes, hasznos reakciója, és bízhatunk abban, hogy a gyermek szervezete ilyenkor magától, magáért tesz. Ezért nem szükséges a lázcsillapítás, sőt hátrányos is lehet. Hogy miért? A továbbiakban bővebben kifejtjük itt.

Az új FeverFriend kétnyelvű telefonos applikáció (iOS, Android) segítségével meg lehet ítélni, milyen súlyos a gyermek lázas állapota. Lehet-e otthon nyugodtan ápolni, kell-e orvoshoz fordulni? Sok hasznos tanácsot ad az applikáció kisokosa is a www.lazbarat.hu oldalon. 

A láz hasznos, öngyógyító folyamat, ezért alapvetően nem szükséges a lázcsillapítás. Az egész szervezet részt vesz a létrehozásában és fenntartásában. Célzottan, szabályozottan, pontosan, koordináltan. Sok mindenben hasonlít egy hétköznapi testedzéshez, mégis jóval több annál: közel száz ponton kapcsolódik az immunrendszer aktivitásához. Sokszor beszélünk immunerősítésről vitaminokkal, gyógynövényekkel, ezzel-azzal. Nos ez az évmilliók alatt kialakult működésünk biztos hatékonyabb. 

lázmérés

A nagy kérdés, hogy bízhatunk-e a belső szabályozásban? Hogy veszélyes vagy hasznos a láz? A válasz egyszerű: a láz nagyon is hasznos! Nem veszélyezteti a szervezetet, hisz maga hozza létre pontosan, szabályozottan. 

A láz az immunitás és a túlélés szempontjából több előnyt is biztosít. Ha kórokozók hatolnak be valaki szervezetébe, akkor különféle védekező folyamatok indulnak el. Az immunrendszer és a testhőmérséklet szabályozása szorosan és koordináltan összefügg egymással. Fertőzések esetén gyorsabb és teljesebb a gyógyulás, ha valaki belázasodik és hagyja a lázát futni, még ha nagyon magas is. Súlyos fertőzések esetén jelentősen több a szövődmény és a halálozás aránya, ha nem alakul ki láz, vagy lázcsillapító gyógyszerrel elnyomják azt. Még koronavírus okozta súlyos betegséget (COVID-19) is több ember éli túl, ha akár 40 fok feletti a láza.

A gyermekkorban, hat-hét éves korig az egyszerű fertőző betegségek kb. fele jár lázzal vagy legalábbis hőemelkedéssel. A láz azt is jelzi: megkezdődött a védekezés például a betolakodókkal szemben. A láz maga tehát nem betegség, hanem annak a jele, hogy a szervezet immunológiailag védekezik.

Az optimálisan gyógyító lázmenet hosszú távú előnyei

Az optimális lázmenettel kiállt betegség véd a visszatérő fertőzésekkel szemben, erősíti a gyermekek immunrendszerének érését. Sok évvel ezelőtt még egyértelműen az volt a gyakorlat és a szakmai álláspont, hogy amint a gyermek lázas lett, rögtön el kellett kezdeni a lázcsillapítást. De az orvostudomány is fejlődik, így ma már változott az álláspont a lázcsillapításról, a láz kezeléséről. A mai álláspont szerint nem hogy nincs szükség minden esetben lázcsillapításra, hanem érdemes átküzdeni magunkat a néhány órás, néhány napos lázon, mert jelentős, hosszú távú nyereség származik belőle.

A kora gyermekkorban lázasan kiállt, egyszerű megbetegedések védenek a későbbi allergiák, autoimmun megbetegedések, sőt akár a rák gyakorisága ellen. Ha kisgyermekek több lázas fertőzésen eshetnek át, később annál alacsonyabb lesz közöttük az allergiás hányad. 

A láz az egyszerű, hétköznapi betegségek esetén segíti a gyorsabb felépülést. Ritkábban fognak visszatérni és hamarabb le fognak csengeni a kis náthák, köhögések, vagy akár súlyosabb légúti gyulladások.

Sokan számolnak be arról, hogy gyermekeik egy kiállt magas lázas betegség után „szintet ugranak”, vagyis valamilyen tulajdonságukban előrelépnek. Például megjavul az addig rossz étvágyuk, kijutnak egy dackorszakból, vagy ügyesebbé válnak valamilyen mozgásban, beszédkészségben, intellektuális képességben. Már csak ezekért is érdemes elviselni a lázas állapot átmeneti, hamar elmúló nehézségeit.

A telefonos applikációban és a www.lazbarat.hu oldalon még sok részletet tudhatnak meg, hogy hogyan lehet biztonságosan kísérni és komfortosabbá tenni a gyerekek lázas állapotait.

All you want to know about fever: www.feverfriend.eu

Mi a normális, és mi az emelkedett testhőmérséklet?

A mért értékek a következőképpen értékelhetők az érvényben lévő magyar szakmai ajánlás szerint hónaljban mért értékek esetén (levonás vagy hozzáadás nélkül):

  • 36–37 °C normális testhőmérséklet
  • 37–38 °C hőemelkedés
  • 38–39 °C mérsékelt láz
  • 39–40,5 °C magas láz
  • 40,5 °C felett igen magas láz

Végbélben mért értékek esetén fél fokkal magasabb, azaz (levonás vagy hozzáadás nélkül):

  • 36,5–37,5 °C normális testhőmérséklet
  • 37,5–38,5 °C hőemelkedés
  • 38,5–39,5 °C mérsékelt láz
  • 39,5–41 °C magas láz
  • 41 °C felett igen magas láz

Vagyis ha a baba végbelében mérve a lázmérő 38,5°C-t vagy többet mutat, akkor beszélhetünk lázról.

A Lázmérő teszt – mindent a lázmérőkről című bejegyzésünkben bővebben is olvashatnak az egyes lázmérő típusokról.

digitális lázmérő

Van úgy, hogy a láz veszélyes?

Szerencsére extrém ritkán. Az alábbi esetekben fordulhat elő:

  • Amikor maga a hőszabályozásért felelős agyi központ sérül. Például oxigénhiányos vagy friss traumás agysérülésnél.
  • A 0-6 hónapos csecsemőknél a láz önmagában nem veszélyes, azonban tudni kell, hogy a láz magasságával arányos a kiváltó betegség súlyossága. Ezért 3 hónapos korig a csecsemővel 38 fokot meghaladó testhő esetén, 3-6 hónaposan pedig 38,5 fok feletti testhő esetén forduljunk orvoshoz kivizsgálásra!
  • Ahol súlyos szívbetegség miatt nem képes az illető a fokozott szívmunka elvégzésére. Ez egyébként egészséges embereknél nem fordul elő.
  • Nagyon ritka örökletes szív-ingerületvezetési rendellenességnél (ioncsatorna defektusnál: Brugada-szindróma), amelynél szívritmuszavarok alakulhatnak ki.

Ezektől élesen el kell különíteni, amikor a láz maga optimálisan zajlik, ám az azt kiváltó ok, azaz a betegség maga kockázatos. Vannak olyan tünetek, melyek lázzal vagy láz nélkül is súlyosabb megbetegedést jeleznek. (Ezeket itt a magyar szakmai protokoll egyszerűen és megbízhatóan foglalja össze.) Az összes többi esetben maga a láz ártalmatlan, optimális.

Már 50 éve ismert, hogy lázcsillapítással nem lehet sem megelőzni, sem kezelni a lázgörcsöt. Ezért a gyereknek nem érdemes gyógyszert adni. Természetesen normális, hogy olyan ijesztő helyzetben, mint egy lázgörcs pánikolni kezdünk, és az olyan kijelentések, mint “lázcsillapítóval a lázgörcsöt nem lehet megelőzni, vagy kezelni” a gyakorlatban nem sokat érnek. Nézzük hát meg egy kicsit közelebbről a láztól való indokolatlan félelmet, azaz a lázfóbiát.

Miért akarja és szokta sok szülő csillapítani a lázat? 

Mert fél, vagy jó közérzetre törekszik. Ez a két végpont határozza meg sokak viselkedését. Mindkettővel igyekszik elkerülni, eltüntetni a lázat, mint tünetet. Ám ez szükségtelen, ezért orvosi szemmel nézve helytelen.

Kultúránkba évszázadok alatt beivódtak hiedelmek, fóbiák, és a szülői ösztöneink, megérzéseink rosszat sejtetnek. Amikor a gyermek beteg, akkor nem eszik, alig iszik, nem úgy mozog, ahogy játék közben normálisan szokott. Bódult, befordult tudatállapotban van, nem érdeklődik a környezet iránt.

Vannak jelenségek, amelyeket fokozottan figyel az anya, amelyekre különösen érzékeny:

  • Ha a gyermek közérzete (nem önmaga) megváltozik, valami kellemetlen neki, rosszul van, nyűgös, sírós, kínlódik, szenved, gyötrődik. 
  • Fájdalma van, fáj a feje, a hasa, az izmai, ízületei, mindene. 
  • Az aktivitása megváltozik: fekszik, fel-felkel, járkál, játszadozik, ki sem kel az ágyból.
  • Megváltozik a tudatállapota: nincs magánál, nem lehet felébreszteni, bódult, fantáziál, félrebeszél. 
  • Izzad, a bőre sápadt, piros, kiütéses, a szeme árkolt. 
  • Nagyon dobog vagy kalapál a szíve. 
  • Liheg, szaporán veszi a levegőt, nyögdécsel.
  • Kevés a vizelete, esetleg hasmenése van, hány, tehát dehidratált lesz. 
  • Nem eszik, nincs étvágya, nem iszik.

Ezektől sok szülő stresszes, akár pánikos állapotba kerül, és irracionálisan cselekszik.

A LázBarát telefonos applikáció (iOS, Android) éppen azt szolgálja, hogy ezek tényleges jelentőségével tisztában legyenek a szülők. Ha ezeket a paramétereket beadja az applikációba, objektív értékelést kap. Egyszerre értékeli a beteg és a gondozó személy állapotát.

Fontos a tudatos viselkedés! Fontos, hogy objektíven tudjuk, mi a helyzet, ugyanis a gondolataink, érzéseink (mentális sémáink) és a cselekvőképességünk szoros kapcsolatban állnak egymással. A fent felsorolt, észlelhető életjelenségek és a hozzájuk kapcsolódó, belsőleg megélt élmények egy skálán mozognak a normál lelki állapot és a pánik között. Tehát fontos, hogy előre, már a lázas állapot előtt tájékozódjunk és tervezzük el, hogy mit fogunk majd tenni! Ha ugyanis előkészület nélkül esünk bele a lázas eseménybe, nagyobb eséllyel szűkül be, és válik irracionálissá a viselkedésünk.

Az egészség fenntartását egy alkalmazkodási folyamatnak tekinthetjük. Minden olyan viselkedést egészségvédőnek nevezhetünk, amelyet azzal a céllal végzünk, hogy védjük, elősegítsük vagy fenntartsuk egészségünket, függetlenül az észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e. A gyakorlat szempontjából azonban nem mindegy, hogy ez a viselkedés ésszerűtlen vagy észszerű, ugyanis az ésszerűtlen viselkedés hosszú távon csökkenti az alkalmazkodóképességet. Ezért mindenképp érdemes átgondolni és újraértékelni azokat a társadalmi szokásokat, melyek idejétmúltak. Ilyen például a lázhoz fűződő negatív viszony.

lázas gyerek

Hogyan történik egy ilyen rugalmas, hatékony alkalmazkodás? Az olyan esemény, amely pillanatnyilag meghaladja vagy akár fel is emészti erőforrásainkat, stresszt és utána negatív megküzdési mintát eredményez. Ilyen például az első gyermek első magas láza. Egy ilyen helyzetet utólag is érdemes kiértékelni: tényleges veszélyt vagy csak kihívást jelentett? Majd abból a szempontból is hasznos megvizsgálni, hogy elegendő volt-e az erőforrásunk a megküzdéshez, és megfelelő volt-e a megküzdési formánk, vagy változtatnunk kell a jövőben? Harmadlagosan pedig meg kell hogy nézzük, elégedettek vagyunk-e az eredménnyel, és e szerint tervezhetjük a következő, várhatóan bekövetkező eseményt.

Hogyan kezeljük tehát a lázas gyermeket otthon a legmodernebb ajánlások szerint? Mit jelent a természetes lázmenet támogatása?

Ha szeretné elsajátítani a lázcsillapítás szakszerű folyamatát, akkor érdemes megismerkedni a természetes lázmenet fogalmával, ami nem lázcsillapítást jelent, hanem sokkal inkább a lázmenet támogatását.

Az optimális láz általában 4 szakaszban zajlik:

  1. emelkedés, 
  2. tetőzés, 
  3. csökkenés, 
  4. normalizálódás. 

A természetes lázmenet támogatása azt jelenti, hogy kísérjük a láz természetes lefolyásának a fázisait. Tehát úgy enyhítjük a nehezen viselhető tüneteket (pl. rossz közérzet, fej- és izomfájdalom), hogy közben lázcsillapító gyógyszerekkel nem gátoljuk, nyomjuk el a lázas állapot hasznos oldalát.

Ha rögtön lázcsillapítót adunk a gyermeknek, akkor nagy valószínűséggel gátoljuk a természetes lázmenetet és ezzel az immunvédekezését is. Merthogy úgy csillapítjuk a lázat, hogy az megtöri a láz optimális lefolyását, és a szükségesnél hamarabb kényszeríti vissza az alaphőmérséklethez. Ez nem szakszerű és nem indokolt, ezért nem is javasolt.

lázcsillapítás

Így kísérhetjük támogatóan a lázas gyermeket, hogy jobban viselje a láz kellemetlenségeit:

Emelkedés szakasza

Az emelkedés szakasza általában délután kezdődik és szalad fel a célhőmérsékletig. Az irha kapillárisai bezárulnak, a gyerek végtagjai hidegek, arca sápadt. Ilyenkor a gyerekek borzonganak, rázza őket a hideg, dideregnek, levertek, bágyadtak, fáj a fejük, rossz a közérzetük.

Ha fellép, jellemzően ilyenkor szokott fellépni a lázas eklampszia, köznyelvben "lázgörcs".

Ezért ebben a szakaszban nem hűtjük a gyermeket, hanem melegítjük: hőt adunk neki, hogy kevesebb erőfeszítéssel érhesse el a kívánt célhőmérsékletet, melyre szervezete magától törekszik. Ha ezt a törekvését segítjük, azzal jelentősen javul a közérzete, megszűnik a didergés, csökken a fejfájás és a lázgörcsök gyakorisága.

Hőt adhatunk neki azzal, hogy

  • melegen borogatjuk a végtagjait (csuklóját, lábszárát), melegítő kulacsot teszünk a talpa alá,
  • betakarjuk,
  • kortyonként meleg folyadékot adnunk neki.

Tetőzés

A tetőzés általában késő este, éjjel magától megtörténik. Az irha kapillárisai kinyílnak, a hőtermelés és a leadás egyensúlyba kerülnek. Az arc kipirul, a végtagok kimelegednek, a közérzet ettől megjavul, a gyerekek felélénkülnek. 

A hő elvezetését ilyenkor már megsegíthetjük, de eljárásainkkal ne csökkentsük a testhőt, hanem kövessük a test saját célhőmérsékletét!

Az elsődleges cél a közérzet javítása. Rossz közérzet esetén végezhetők külső fizikai, ápolási beavatkozások. Ezek egyetlen formája se legyen hideg, kellemetlen! Ne váltson ki didergést. 

Eljárásainkkal ne csökkentsük a testhőt, mert a szervezet újra igyekszik majd feltornászni magát a célhőmérsékletre.

Várjuk ki türelmesen, amíg a testhő magától elkezd csökkenni. Ha kissé kitakarjuk, azzal javul a hősugárzás hatékonysága.

Az itt felsorolásra kerülő három eljárást egyes országokban már nem ajánlják a testhő csökkentésére, a közérzet javítására azonban alkalmazhatjuk őket.

Langyos, nedves mosdókesztyűs, szivacsos lemosás: 

  • nedvesítsünk be egy mosdókesztyűt, szivacsot langyos-meleg (37-39°C-os) vízzel - melyben lehet némi friss citrom leve,
  • jól csavarjuk ki,
  • törölgessük le vele a meleg végtagokat (karokat, vádlikat), homlokot,
  • vagy hagyjuk elpárologni a folyadékot, vagy töröljük szárazra pár perc után.

Langyos nedves kendős lábszárborogatás:

  • nedvesítsünk be két kendőt langyos-meleg (37-39°C-os) vízzel - melyben lehet némi friss citrom leve,
  • jól csavarjuk ki,
  • helyezzük fel a két kendőt a vádlikra, és rögzítsük száraz törölközővel,
  • ha felmelegedtek, fordítsuk meg vagy frissítsük fel.

    Langyos hűtőfürdő (NEM kellemetlen hideg!!):

    • kezdjük a testhőmérsékletnél valamivel melegebben, és vízhőmérővel mérve legfeljebb 34 fokra, vagy kezünknek kellemesen langyosra hagyjuk hűlni,
    • csak derékig legyen benne a gyermek,
    • kézzel vagy szivaccsal locsolgassuk a felső testet,
    • maradjunk a gyerekkel, ne hagyjuk magára.

    A fejfájás csökkentésére az ágyban fekvő beteg talpaira vékony citromszeleteket helyezhetünk. Ilyen és hasonló eljárások nem tudományos evidenciákra, hanem hagyományokra alapulnak. Ha kellemesek a páciensnek és nem ártanak, nyugodtan alkalmazhatjuk őket szeretetteli, figyelmes ápolásként.

    Borogatások, lemosások, hűtőfürdők: minden milliliter párologtató víz jelentős energiát von el. A test ugyanezt teszi, amikor a lázas beteg izzadni kezd. Ezzel jelentős mennyiségű energia vonódik le, ami bevezeti a lázfolyamat következő szakaszát: annak csökkenését.

    Csökkenés

    A csökkenés kezdetén a beteg közérzete tovább javul, elkezd verejtékezni. A további hőleadást igen hatékonyan segíti az izzadás. Mahatma Gandhi is ezt tette gyermekeivel: hagyta őket izzadni. 

    Normalizálódás

    A normalizálódás a csökkenés vége. 38 fok alatt már nem szükséges beavatkozás. Zavartalanul hagyjuk a beteget pihenni.

    A lázcsillapító gyógyszerekről

    Hogy szükséges-e egyáltalán gyógyszert adni, azt a FeverFriend app (iOS, Android) segítségével könnyen és biztosan eldönthetjük. Ugyanis ha félelmünkben, vagy csupán a gyermek nyűgösebb közérzete miatt adnánk, akkor ezt érdemes meggondolni.

    A lázcsillapítás szükségességének megállapításához a gyermek közérzete a támpont. Merthogy ahogy eddig is szó volt róla, a magas láz gyermekeknél önmagában még nem ok a lázcsillapításra. Ezért az olyan kérdések, mint a “mikor kell lázcsillapítás” vagy a “hány foktól kell lázcsillapítás” nem igazán helytállóak, mivel a lázat, a gyermek testhőmérsékletét mindig a gyermek közérzetével együtt kell nézni.

    Sokszor tapasztaljuk azt, hogy lázas gyermek jó kedvűen, mosolyogva játszik. Kívülről nem is gondolná az ember, hogy lázas. Ilyenkor nem indokolt gyógyszer adása. De ha azt látjuk, hogy lázas a gyermek és emellett a közérzete is rosszabb, akkor felmerülhet a kérdés, hogy adjunk-e neki gyógyszert, tudván, hogy élettani szempontból hátrányt jelent. Vagyis mérlegelnünk kell a helyzetet pro és kontra.

    Ebben a gyerekek és a szülők hozzáállása nagyon különböző. Vannak alacsonyabb és vannak magasabb tűréshatárú emberek. Sokszor a gyerek még egész jól bírná, de a szülőnél  elszakad a cérna. Kínlódni természetesen nem hagyjuk a gyerekeket, de némi edzettségre érdemes szert tenni. Ez a fenti ápolási javaslatokkal legtöbbször gyógyszer nélkül is sikerül elérni. 

    A lázcsillapítók általában egyben fájdalomcsillapítók is, így várhatóan a gyermek közérzetét is javítják. Ezért óvatosnak is kell lennünk, ugyanis mind a láz, mind a fájdalom olyan jelek, melyek jelzik a gyulladás mértékét, vagyis kórjelzők. Ha ezeket elnyomjuk, előfordulhat, hogy elmaszkolunk vele egy fontos jelzést.

    lázcsillapító gyógyszer

    Ha mégis úgy dönt valaki, hogy gyógyszerhez fordul, akkor az alábbiakat vegye figyelembe:

    A lázcsillapító gyógyszerek típusai

    A gyógyszertárakban manapság nagyon sokféle lázcsillapító gyógyszer kapható. Ezek általában hatóanyagban, összetételben is eltérnek egymástól. Ezért mindig érdemes kikérni a gyermekorvos véleményét, hogy ő milyen lázcsillapítót ajánl a gyermeknek. A megfelelő lázcsillapító gyógyszer kiválasztásához fontos szempont, hogy mennyi idős a gyermek és mekkora a testsúlya.

    Ha lázcsillapító gyógyszer beszedésére van szükség, az adagolásnál mindig nézze meg, hogy az adott gyógyszert milyen időközönként lehet ismét beadni. Ezen időtávon belül nem szabad a babának újabb lázcsillapítót adni!

    A FeverFriend appban ezt is dokumentálhatja, és figyelembe veheti a szülő. 

    Lázcsillapító kúpok

    Főleg a csecsemők és a kisgyermekeknél alkalmazható. Ezeket popsikrémmel bekenve óvatosan kell a baba végbelébe helyezni. Fontos, hogy közben a baba nyugodt legyen, nehogy sérülést okozzunk neki. Mivel nem annyira kellemes ez a fajta lázcsillapítás, ezért legfeljebb óvodáskorig szokás alkalmazni. Az adagolás megállapításához fontos a baba testsúlya.

    Lázcsillapító szirupok

    Általában már 3 hónapos kortól használhatóak. Ezeket kanállal vagy a lázcsillapítóhoz adott fecskendőbe felszívva lehet szájon át beadni a gyermeknek. A lázcsillapító szirup beadása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót az adagolással kapcsolatban!

    Lázcsillapító tabletták

    A kisiskolások már általában be tudnak venni tablettákat, de szükség esetén el is lehet törni ezeket és így darabokban beszedni. Az adagolással kapcsolatban mindig olvassa el a betegtájékoztatót!

    Néhány fontos tételmondat a lázcsillapító gyógyszerekről:

    • Lázcsillapító gyógyszerek adásával nem előzhető meg a lázgörcs (lázas ecclampsia)!
    • Lázcsillapítók kombinálása egyidejűleg nem javasolt! 
    • A különböző hatóanyag-tartalmú gyógyszerek váltott alkalmazása rutinszerűen nem javasolt! 
    • Szaliciláttartalmú lázcsillapítók adása 10 éves életkor alatt nem javasolt!

    Dr. Szőke Henrik PhD

    csecsemő- és gyermekorvos, egyetemi adjunktus

    Fotó: www.shutterstock.com