A terhesség során végzett vizsgálatok alkalmával mindig annak szurkolunk, hogy mindent rendben találjon az orvos. Az esetek többségében minden a nagykönyv szerint megy, de a terhességek mintegy 20-30%-a esik a magasabb kockázatú terhesség vagy más néven veszélyeztetett terhesség kategóriába. 

Mi a veszélyeztetett terhesség?

Bár a veszélyeztetett terhesség mint fogalom elsőre ijesztően hangzik, mégsem kell tőle megrémülni. A veszélyeztetett terhesség gyakorlatilag egy összefoglaló név minden olyan terhességre, ahol a várandósság nagyobb kockázattal jár. A nagyobb kockázat pedig azt jelenti, hogy nagyobb eséllyel merülhetnek fel szövődmények, egészségügyi problémák a szülés előtt, a szülés alatt vagy éppen a szülés után.

A lényeg azonban az, hogy a veszélyeztetett terhesség megállapítása után fokozott figyelemre van szükség. Az orvos utasításait minden esetben szigorúan be kell tartani! A legjobb, ha minél hamarabb felismerik a fennálló veszélyeztetettséget, mert ennek függvényében lehet utána folytatni a terhesgondozást. Azokban az esetekben, ahol hamar megállapították a veszélyeztetett terhességet és kezdték meg ennek megfelelően a terhesgondozást, a legtöbbször teljesen egészséges gyermek születik.

A veszélyeztetett terhesség okai

A veszélyeztetett terhesség okai között számos tényezőt lehetne felsorolni. Érdemes ezeket három nagyobb csoportba osztani, mert így látszik jól, hogy milyen okok vezethetnek veszélyeztetett terhességhez. Veszélyeztetettséggel kapcsolatos probléma felléphet akár a kismamánál, akár a magzatnál:

• Vannak azok az esetek, amikor a kismamánál még a fogantatás előtt diagnosztizálnak olyan betegséget, ami hatással lehet a terhességre. Itt tehát a kismama kórtörténetében már eleve van olyan kórelőzmény, ami veszélyeztetett terhességhez vezethet.
• Időnként maga a terhesség idéz elő olyan állapotot a kismamánál, ami veszélyeztetett terhességhez vezethet.
• Végül vannak azok terhességek, amikor a magzat fejlődésében történik olyan változás, ami veszélyeztetett terhességet idézhet elő.

A következőkben tételesen sorra vesszük a veszélyeztetett terhesség leggyakoribb okait.

Életkor

Az anya életkora fontos szempont a tekintetben, hogy egy terhesség magasabb kockázati besorolású lesz vagy sem. Sokat hallani a késői gyermekvállalásról és annak kockázatairól. 

Való igaz, hogy a terhességnél az a legegészségesebb, ha a kismama a húszas éveiben jár. Manapság azonban inkább az a jellemző, hogy kitolódik ez az idő. Nem ritkán olyannyira, hogy már önmagában a kismama életkora is magasabb kockázatot jelent a terhesség lefolyásában. Nagyjából a 35. élelév az a korhatár, ami fölött már felmerül a veszélyeztetett terhesség indokoltsága.

De nemcsak az okozhat gondot, ha túl későn történik a gyermekvállalás, a korai terhesség ugyanúgy probléma lehet. A tizenéves szervezet ugyanis még nem feltétlen elég érett egy gyermek kihordásához.

Diagnosztizált betegségek

A terhesgondozás elején rögtön felmerül a kérdés, hogy milyen meglévő betegségei vannak a kismamának. Miért fontos ez? 

• Egyrészt ha rendszeres gyógyszerszedésre van szükség, arról mindenképpen tudnia kell a kezelőorvosnak. Előfordulhat ugyanis, hogy a szedett gyógyszerek hatással lennének a magzat fejlődésére. 
• A terhesség a kismama egészségügyi állapotában is okozhat változást. A 9 hónap során a kismama szervezetében eleve nagyon sok változás megy végbe, ami mind-mind hatással lehet az anya alapbetegségére. Megtörténhet, hogy az addig “szunnyadó” alapbetegség kiújul vagy éppen rosszabbodik.   

Az alábbi betegségek esetén a kismama nagy valószínűséggel veszélyeztetett terhes lesz:

• autoimmun betegségek
• cukorbetegség
• daganatos betegségek
• HIV-fertőzöttség
• magas vérnyomás
• miómák a méhben
• szívbetegség
• vesebetegség

Felmerülő betegségek

Ha a kismama kórtörténetében nincs is olyan, ami miatt veszélyeztetett terhes lenne, mégis előfordulhat, hogy a 9 hónap alatt felbukkan valamilyen korábban nem tapasztalt tünet, amit nem szabad félvállról venni. Az alábbi betegségek kapcsán veszélyeztetett terhes státuszra kell számítani:

• terhességi cukorbetegség, avagy terhességi diabétesz
• terhességi magas vérnyomás
• elöl fekvő méhlepény
• nem megfelelő állapotú méhnyak
• vércsoport összeférhetetlenség

Testsúly

A kismama túlsúlya is okozhat szövődményeket a várandósság idején. A túlsúly és a veszélyeztetett terhesség közti összefüggés kapcsán alapvetően a jelentős súlytöbbletre kell gondolni, nem a néhány kg-os feleslegekre. A kóros elhízás kapcsán azzal is számolni kell, hogy a 9 hónap alatt a terhesség miatt eleve történik egy jelentős súlygyarapodás.

Káros szenvedélyek

A rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás és a droghasználat mind okozhatnak olyan szövődményt, ami kihat a kismama állapotára és a magzat fejlődésére is. Így az ilyen esetek egyértelműen a magasabb kockázati besorolású terhességek körébe tartoznak.

Korábbi terhességek

Ha nem első terhességről van szó, akkor a korábbi terhesség, terhességek lefolyását is vizsgálni kell. Korábban jelentkezhettek olyan szövődmények, amik az aktuális terhességre is hatással lehetnek. Ezekkel a problémákkal, nehézségekkel a kezelőorvosnak tisztában kell lennie, mert a szövődmények hátterében lehetnek olyan tényezők, amik másik terhesség kapcsán is gondot okozhatnak. 

Összegyűjtöttünk néhány olyan esetet, ami mind fokozott odafigyelésre int. Ezek bármelyikével kapcsolatban fennáll a veszélyeztetett terhesség kockázata:

• vetélés
• abortusz
• meddőségi problémák
• koraszülés
• halvaszületés
• újszülött elhalálozás
• császármetszés

Aktuális terhesség

Minden előjel nélkül is előállhat olyan helyzet, ami indokolja a veszélyeztetett terhesség megállapítását. A terhesség során végzett kötelező vizsgálatok célja pontosan az, hogy időben felismerjék, ha bármilyen probléma felmerül akár a kismamával, akár a magzattal. A megfelelő időben elvégzett szűrővizsgálatok során például kiderülhet, hogy a magzat növekedése megfelel-e az elvártnak vagy sem.

De az aktuális terhesség kapcsán nem kell feltétlen problémát feltárni ahhoz, hogy veszélyeztetett terhességről beszéljünk. Például önmagában az ikerterhesség is magasabb kockázati besorolást von maga után.

A veszélyeztetett terhesség megállapítása

Ha a veszélyeztetett terhességet időben diagnosztizálják és a terhesgondozás már ezt figyelembe véve zajlik, akkor nagy valószínűséggel egy teljesen egészséges baba fog születni. A terhesgondozás 9 hónapja alatt a kötelező szűrővizsgálatoknak éppen az a célja, hogy időben feltárja az esetleges problémákat. 

A pozitív terhességi teszt után amint lehet fel kell keresni egy nőgyógyászt, aki 100% bizonyossággal megállapítja a terhességet. Ha ez megtörtént, akkor ezzel egyidejűleg el is kezdődnek a kötelező szűrővizsgálatok. Ha fennáll a veszélyeztetett terhesség lehetősége, akkor a kötelező szűrővizsgálatokon túl további ajánlott szűrővizsgálatok elvégzésére lehet szükség.

Kötelező szűrővizsgálatok minden kismamának

A terhesség megállapítását követően a terhesgondozás részeként minden kismamának meg kell csináltatnia a kötelező szűrővizsgálatokat:

• testsúly mérés
• vérnyomás mérés
• ultrahangvizsgálat
• vérvizsgálat
• vizeletvizsgálat

Ezen felül a kezelőorvos felveszi a kismama kórtörténetét, hogy tisztában legyen a korábbi műtétekkel, a fennálló és a korábbi betegségekkel. Az öröklött betegségek és lehetséges szövődmények miatt a kórelőzmények feltérképezése során nemcsak a kismama kórtörténetét kell megvizsgálni, hanem a felmenők betegségei is számítanak. Ha nem ez a kismama első terhessége, akkor a korábbi várandóssággal kapcsolatban is fog kérdezni az orvos.

Ajánlott szűrővizsgálatok veszélyeztetett terheseknek

Akinél felmerül a veszélyeztetett terhesség lehetősége, annak a kötelező szűrővizsgálatokon túl további, ajánlott szűrővizsgálatokon kell részt vennie. Bár ezek nem kötelező jellegűek, de a kismama és a baba egészségét szolgálják, így mindenképpen ajánlott a részvétel. Ezeknek az ajánlott szűrővizsgálatoknak egy része egyébként is a kötelező vizsgálatok között szerepel, csak éppen veszélyeztetett terhesség esetén a kötelezően előírtnál többször, gyakrabban kell elvégezni. A másik részük pedig olyan, ami viszonylag specifikus és egy fennálló egészségügyi probléma esetén kell elvégezni:

• vizeletvizsgálat
• testsúly mérés
• vérnyomás mérés
• magzati szívhangvizsgálat
• magzati szívultrahang-vizsgálat
• magzatmozgások szoros nyomon követése
• méh vizsgálata
• méhnyak vizsgálata
• NST vizsgálat
• vérszegénység vizsgálata vérvizsgálattal
• vércukorszint ellenőrzése

Ez a lista a leggyakrabban ajánlott extra szűrővizsgálatokat tartalmazza, de értelemszerűen a veszélyeztetettség jellegétől függ, hogy a kezelőorvos éppen milyen szűrővizsgálat elvégzését látja szükségesnek.

Veszélyeztetett terhesség tünetei

Bár a kötelező szűrővizsgálatok célja, hogy kiszűrje az alapvető egészségügyi problémákat, de azért mindent nem tudnak feltárni. A terhesség 9 hónapja alatt bármikor előfordulhatnak olyan tünetek, amikre érdemes odafigyelni, mert valamilyen szövődményt jelezhetnek. Ezért fontos, hogy kismamaként tisztában legyél azokkal a tünetekkel, amik magasabb kockázati faktorú terhességre utalnak. Ha az alábbi tünetek közül bármelyiket is észreveszed magadon, lehetőleg minél hamarabb fordulj orvoshoz:

• hüvelyi vérzés
• megváltozott hüvelyváladékozás
• kellemetlen szagú hüvelyváladék
• végtagok dagadása
• görcsök a méhben
• méhösszehúzódások
• komolyabb fejfájás
• fájdalmas vizelés
• homályos látás
• szédülés
• láz
• változás a magzat mozgásában

Veszélyeztetett terhesség lehetséges komplikációi

Mielőtt belevágnánk a lehetséges komplikációk ismertetésébe, fontos tisztázni, hogy a veszélyeztetett terhességek többségénél az időben történő diagnosztizálásnak és aztán az orvosi utasítások betartásának hála egészséges gyermek születik. Ezért kell arra törekedni, hogy a veszélyeztetett terhesség megállapítása mielőbb megtörténjen! De sajnos kisebb valószínűséggel előfordulnak olyan esetek, ahol mindezek ellenére komplikációk lépnek fel. Lehetséges komplikáció lehet a koraszülés vagy a kis súllyal születés. Ha súlyos szövődmények lépnek fel, akkor életveszélyes komplikáció is felmerülhet, ilyenkor bár ritkán, de sajnos az anya vagy a baba halála sem kizárt.

Veszélyeztetett terhesség táppénz feltétele

A veszélyeztetett terhesség nem feltétlen jelenti azt, hogy mellette nem dolgozhatsz. De a kezelőorvos dönthet úgy, hogy a veszélyeztetett terhes kismamának kíméletes napirendre van szüksége ahhoz, hogy minél nagyobb valószínűséggel gond nélkül, egészséges baba szülessen meg. Ez akár azzal is járhat, hogy a kismamának fel kell hagynia a munkával és ágynyugalmat kell tartania. Veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség esetén a veszélyeztetett terhes kismama jogosult táppénzre, akár már a terhesség megállapításától kezdve. Ahogy a kezelőorvos feladata a veszélyeztetett terhesség diagnosztizálása, úgy az is az ő hatáskörében van, hogy kiír-e táppénzre vagy sem.

Ezek után felmerülhet kérdésként, hogy mikor jár táppénz veszélyeztetett terhesség esetén? 

1. Értelemszerűen az első lépés magának a veszélyeztetett terhességnek a megállapítása.
2. Ezután a kezelőorvosnak ki kell írnia táppénzre, mert ezzel igazolt, hogy a kismama a veszélyeztetett terhesség alatt nem végezhet munkát, azaz a kismama keresőképtelen.
3. Orvosi oldalról tehát az előbbi két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy veszélyeztetett terhes táppénzt kaphass. A nem orvosi jellegű feltétel ezután következik. Veszélyeztetett terhességi táppénz csak abban az esetben jár, ha a kismama társadalombiztosítás befizetése 2 évre visszamenőleg rendezve van.

Veszélyeztetett terhesség táppénz összege

Veszélyeztetett terhességi táppénz csak annak jár, aki biztosított jogviszonnyal rendelkezik, a mértéke pedig ennek a jogviszonynak a hosszától függ. Ha legalább 730 napig tartott a jogviszony, akkor a veszélyeztetett terhességi táppénz idején a napi átlagkereseted 60%-a jár. Ha 730 napnál rövidebb a biztosított jogviszonyban töltött idő, akkor a napi átlagkereseted 50%-a jár. Kórházi tartózkodás esetén szintén a napi átlagkereseted 50%-a jár táppénzként.

Ebből kerül levonásra a személyi jövedelemadó. A táppénz napi összege maximalizálva van, nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét. 

Mivel 2021-ben a minimálbér összege bruttó 167 400 forint, ezért a veszélyeztetett terhességi táppénz 2021-ben naponta maximum 11 160 forint lehet. A táppénz számítása során a pihenőnapok és a munkaszüneti napok is számítanak.

Gyakori kérdések a veszélyeztetett terhességi táppénzről

Minden veszélyeztetett terhes jogosult táppénzre?

Nem, csak az, aki biztosított jogviszonnyal rendelkezik, például alkalmazotti munkaviszonyban van vagy éppen egyéni vállalkozó stb.

Jár-e CSED táppénzen lévő kismamáknak?

Nem, a veszélyeztetett terhességi táppénz mellett a kismama nem jogosult csecsemőgondozási díjra, azaz CSED-re. Táppénz csak a CSED folyósítása előtti időszakra járhat.

Mennyi ideig jár a táppénz a veszélyeztetett terhesség alatt?

A veszélyeztetett terhes táppénz a kismama keresőképtelenségének végéig folyósítható, de legfeljebb egy évig. További szempont, hogy mennyi ideig voltál biztosított és előző évben voltál-e táppénzen. Ha kevesebb mint egy évig voltál biztosított, akkor a táppénz is rövidebb ideig jár. Ha a megelőző évben voltál táppénzen, akkor az adott évben annyival kevesebb napig jár a táppénz, amennyi ideig az előző évben igénybe vetted ezt a juttatást.

Veszélyeztetett terhes kismama mehet-e betegszabadságra?

Nem, veszélyeztetett terhesség kizárja a betegszabadságot, rögtön táppénzre kell kiírni.

Hogyan lehet igényelni táppénzt?

A táppénz a munkáltatónál igényelhető. Ha egyéni vállalkozó vagy őstermelő vagy akkor pedig az illetékes járási hivatalnál kell intézkedni. Az igényléshez szükséges a keresőképtelenségről szóló orvosi vagy kórházi igazolás.

Lehet-e visszamenőleg igényelni táppénzt?

Igen, legfeljebb hat hónapra lehet kérni visszamenőleg is táppénzt.

Fotó: www.shutterstock.com