Babablog Babablog

Anya, úgy félek!

Hogyan kezeljük jól a gyerekek félelmeit? Szülőként hogyan segíthetünk?

Minden szülő ismeri a félelem nehéz, sötét fátylát, mely láthatatlanul borítja be a kisgyerek lelkét, legyen akár nyolc hónapos, vagy kisiskolás. Hogyan kezeljük jól a gyerekek félelmeit? Melyek a legjobb mondatok, amiket mondhatunk? Hogyan lehetünk mi szülők a segítségükre, hogy szembe merjenek nézni félelmeikkel? A válaszok megtalálásában Artai Monika gyermekpszichológus volt a segítségünkre. 

gyerek félelem 

Halkan zokog az ágyában, szinte alig hallom meg a fürdőszobából. Amikor az ágyához érek, és a feje felé nyúlok, hogy megsimogassam, érzem, teljesen átáztatták könnyei a haját a párnába fúrt arcocskáját. „Itt vagyok kicsim! Mi történt?” – súgom halkan a fülébe, szándékosan kerülve a „mi a baj” kifejezést. „Anya nagyon félek!” – motyogja elcsukló hangon. Odabújok hozzá, átölelem, érzem, hogy egész testében remeg a kis ötévesem. Ahogy érzi a közelségem, lassan megnyugszik, lassul a légzése és a szívverése is a rendes ritmusra áll vissza. „Anya! Nagyon félek, hogy kitör a vulkán. Tudom, hogy nincsenek nálunk igazi vulkánok, de akkor is félek, hogy kitör az a nagy vulkán, és mindent beborít a láva” – sírja a nyakamba. „Igen, tudom, hogy félsz” – suttogom. „Mit szólnál, ha varázsolnánk egy hatalmas védőpajzsot a házunk köré? Az segítene?” „Igen nagyon!” – szorítja kicsi kezével az enyémet. Ahogy a varázsigét mormolom, egyre nyugodtabb, majd félálomban azt súgja a fülembe, hogy most már el fog tudni aludni.

Természetes érzelem

Szörny, mumus, betörő – egyre megy. Nincs olyan kisgyerek, aki ne ismerné a félelem szorongató érzését. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen a félelem természetes, a kisgyerek fejlődésével együtt járó érzelem, melyet meg kell, hogy tapasztaljon. Ebből az „ismeretségből” azonban nem kell, hogy vesztesen keveredjen ki, a félelemből lehet tanulni, sőt a kisgyerek javára is fordíthatjuk azt. „Fontos, hogy a félelmekre ne tekintsünk úgy, mint valami szükségtelen, személyiségfejlődést akadályozó tényezőre, hiszen evolúciós értéke van: óvatosságra int, figyelmeztet a veszélyre, segít védelmi és elkerülési stratégiáink kialakításában” – mondja Artai Monika gyermekpszichológus.

Minden korban más

Minden életkornak megvannak a maga félelmei, melyek a fejlődés, az értelem kinyílásához társuló érzések. A gyerekek egyre több ismeretet, tapasztalatot szereznek, de tudásuk hiányából fakadó bizonytalanságaikat fantáziájuk segítségével értik meg, teszik ismerőssé az ismeretlent. „Azért fontos ismerni a különböző életkorokhoz kapcsolódó félelmeket, mer, ami egy adott életkor velejárója, egy későbbi életkorban már problémát, vagy akár a klinikai zavart is elérheti” – magyarázza a gyermekpszichológus. Az élet legkorábbi szakaszaiban a csecsemő a hirtelen mozdulatoktól, erősebb, váratlan hangoktól, külvilági ingerektől ijedhet meg. Minden olyan helyzetre, mely stresszt vált ki a csecsemőből, az újszülött az egész testével, a Moro-reflexszel válaszol. Hevesen széttárja kezeit, lábait, az egész testét, törzsét megfeszíti, szinte megmerevedik a mozdulatban, és sírni kezd. „Az első »valódi« félelmek a baba nyolc hónapos korában jelennek meg, amikor felfedezi, hogy ő maga önálló lény, hogy nem csak az anyával való egységben létezik. Ha az anya eltűnik a képből, a kicsi nagyon kétségbe tud esni. Az állatoktól, zajoktól, képzeletbeli lényektől két és fél-hároméves korban kezdenek félni a gyerekek. Majd ezt követően a lista bővül az életkorral a sötétségtől, természeti jelenségektől, gonosz emberektől, orvostól, haláltól, háborútól való félelemmel” – sorolja a pszichológus.

gyerekek félelemben

Ne félj már!

Emlékszem, én gyerekkoromban rengeteget féltem, és az édesanyám nem mindig tudta feloldani a félelmeimet. A legtöbbször azt mondta csak, hogy ne féljek, vagy hogy nem kell félnem. Ám a félelem nem választható érzelem, nem úgy működik, hogy eldöntöm, a következő pillanatban már nem érzem. Ez nem megy. Akkor gyerekként elhatároztam, hogy nem fogom félni hagyni a gyerekeimet. „Fontos tiszteletben tartani a gyermek érzéseit, a gyermekek nem játszanak a félelemmel, nem használják azt »manipulációs« célokra. A »Ne félj már, ez nem is félelmetes, nem bánt«, stb. felszólítással hiteltelenítjük, nem veszünk tudomást a gyerek rossz érzéseiről, amelyek aztán más úton törnek majd utat maguknak. A »Megértem, hogy ez félelmetes számodra« kezdetű mondatokkal viszont biztosíthatjuk a gyermeket arról, hogy nem hagyjuk magára, megértjük őt. A gyermekek többnyire képesek néhány dolgot megnevezni, ami ijesztő számukra, félelemmel tölti el őket. Azonban ha összetettebb, konkrétan nem megfogható érzések állnak a félelem hátterében, arról nem tudnak beszámolni. A felnőttek sem tudják a legtöbb esetben a biztos választ arra miért is fáj a gyomruk, mitől ijesztő a repülés, a magasság” – mondja Monika.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Ha a félelem tartósan fennáll, és különféle el- és kikerülő viselkedések jelennek meg a gyermeknél, ha a félelem szorongásos szintre emelkedik, amikor leválik a konkrét tárgytól, témától és egy általános viselkedésmintává válik, vagy ha a félelem fóbiás szintre emelkedik, és kényszeres cselekvések is megjelennek, továbbá, ha olyan életesemény történt (válás, haláleset, egyéb veszteség), akkor mindenképpen célszerű szakemberhez fordulni.

Hogyan segíthet a szülő?

Mi szülők jelentjük az elsődleges biztonságot a kisgyerek számára, éppen ezért hozzánk fordul először, ha valami baj éri, vagy olyan problémával kerül szembe, amellyel még nem tud egyedül boldogulni. Számos módja van annak, hogy segítsünk a kisgyereknek feloldani a félelmet. „A szülői kreativitás végtelen: a humortól a varázslatokig, a segítő tárgyakon keresztül bármilyen eszköz használható a félelem oldására. A játék az a szimbolikus tevékenység, melynek színterén szintén megdolgozhatóak, oldhatóak a félelmek. Továbbá a mesék mindig jó szolgálatot tesznek, példát mutatnak hőseik által, akik bátorságot, erőt merítenek, akadályokat győznek le. Végül, de közel sem utolsó sorban a humor, a vicc az egyik legkellemesebb módja a félelmek eloszlatásának. Idézzük fel a Harry Potterben azt a jelenetet, amikor a diákok előtt megjelenik a mumus, a legbelsőbb félelmük képében. A mumus hatástalanításának legjobb módja, a megjelent képet kifigurázva újrateremteni” –magyarázza Artai Monika.

Schütz Gabriella

Ez a cikk a gyógyszertárakban ingyenesen elérhető szaklap, a Baba Patika 2017. januári számában jelent meg.

Kapcsolódó termékek:

Fotó: www.shutterstock.com

Feliratkozás hírlevélre
Hétről hétre tanácsokkal segítünk, megtudhatod mi történik a babáddal és veled.
Mikor érkezik a baba?

Kérjük használj más böngészőt!

Az általad használt böngészőn (Internet explorer) ez az oldal sajnos nem működik. Kérjük próbáld meg egy másik böngészőben! Köszönjük!