Babablog

Az Asperger-szindróma jelei és fejlesztési lehetőségei

Az Asperger-szindróma esetében kulcsfontosságú a korai felismerés és fejlesztés. Árulkodó jelek, fejlesztés, együttélés. Asperger felnőttkorban.

Az Asperger-szindróma az autizmus egy nehezen észrevehető és diagnosztizálható formája. Milyen jelekre érdemes odafigyelni, és hogyan lehet vele együtt élni?

Még a pedagógusok és orvosok számára is nehézséget okoz az Asperger-szindróma (vagy rövidítve AS) felismerése. Az érintett gyermekeket sokszor elkönyvelik viselkedésproblémás vagy egyszerűen rossz gyereknek, pedig a háttérben ez a fejlődési zavar áll. 

Becslések szerint Magyarországon körülbelül 100.000 autizmussal élő ember van, ebből körülbelül 20% Asperger-szindrómás. Azonban ennek mintegy 30-40%-át sosem diagnosztizálják. Hogyan lehet mégis felismerni és mit lehet tenni a fejlesztésért?

asperger 1

Mi az Asperger-szindróma?

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrumzavar része, felfedezése Hans Asperger nevéhez fűződik. Ő figyelt fel először az értelmes, ámde furcsa viselkedésű, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekekre. Az Asperger-szindrómások ugyanis nem értelmileg, hanem szociális képességükben, viselkedésükben és testbeszédükben fejletlenebbek.

Az Asperger-szindróma oka valószínűleg genetikai és neurobiológiai hátterű, nem visszavezethető környezeti és pszichológiai tényezőkre. Bár a rendellenességért felelős géneket még nem fedezték fel, egyfajta családi halmozódást figyeltek meg.

Már Asperger is észrevette, hogy az érintett gyermekek édesapja gyakran hasonló tüneteket mutatott. Más tudományos kutatások pedig úgy találták, hogy ezeknek a gyermekeknek a  családjában sűrűbben fordulnak elő kisebb nehézségek társas interakciókban, az olvasás vagy a nyelvhasználat területén.

Miben más az Asperger-szindróma, mint az autizmus többi formája?

A klasszikus autizmushoz képest a legnagyobb különbség, hogy az érintettek intelligenciaszintje minimum átlagos, de sokszor akár kiemelkedően magas, szemben a klasszikus autisták 70 alatti IQ-szintjével.

Az Asperger-szindróma nagyon hasonlít az autizmus egy másik formájához, a jól funkcionáló autizmushoz (HFA). Ugyanakkor míg a HFA-s gyermekek beszédfejlődése megkésett, az Asperger-szindrómás gyermekek beszédfejlődése normális.

További különbség, hogy míg az autizmus egyéb formáival élők jobban kerülik a társaságot, az Aspergeres-szindrómások vágynak rá. Ugyanakkor gyenge kapcsolatteremtő képességük, különc viselkedésük miatt sok negatív élmény éri őket. Nem veszik észre például, ha a társaikat nem érdekli a mondandójuk, hirtelen elkezdenek más témáról beszélni, mint a társaik, vagy nem értik, miért kellene odaadniuk játékaikat. Mivel a kortársak elutasítóvá válnak velük szemben, sokszor inkább a felnőttek társaságát keresik.

asperger 2

Az Asperger-szindróma tünetei

Az Asperger-szindróma további sajátossága, hogy míg az autizmus más formáinak már egészen korán megjelennek az első árulkodó jelei, az aspergeres gyermekeknél a furcsa tünetek először 3 éves kortól jelentkeznek. A következő területeken érdemes figyelned a gyermek viselkedését:

Társas kapcsolatok területe

  • Nehézségek a kapcsolatteremtésben és azok fenntartásában: a gyermek nem érti a testbeszédet és nem tud a sorok közt olvasni.
  • Problémák az érzelmek kifejezésében és mások érzelmeinek leolvasásában, megértésében.
  • Alulfejlett empátia.
  • A szemkontaktus kerülése.
  • Feltűnően kevés mimika és gesztikuláció.
  • Alkalmatlanság a csoportos munkavégzésre, ugyanakkor egyedül kiválóan tud teljesíteni.

Tünetek a beszéd és nyelv területén

  • Furcsa, sokszor éneklésre emlékeztető hanglejtés és hangszín. 
  • Túl pedáns felnőttes kifejezésmód.
  • Elmondottak szó szerinti értelmezése, nem tud olvasni a sorok közt.
  • Nehézség a humor, irónia értelmezésével.
  • A beszélgetőpartner jelzéseinek figyelmen kívül hagyása.
  • Alkalmatlan pillanatokban oda nem illő megjegyzések, túl halk vagy túl hangos beszéd.

Szűk érdeklődési kör és repetitivitás

  • Egy terület, néha apró, értelmetlen részletek iránti extrém érdeklődés úgy, hogy a teljes kép nem érdekes a gyermek számára.
  • Gyakran ez az egyetlen témája és nem képes felismerni, ha ez mások számára nem érdekes.
  • Furcsa, ismétlődő berögzült mozgásformák: például kéz reptető mozdulata, előre-hátra dülöngélés.
  • Kényszeres, ismétlődő rutinhoz való ragaszkodás, az ettől való eltérés kétségbeesést okoz.
  • Stresszhelyzetben nehezen kontrollált érzelemkitörések, amelyeket a repetitív mozgással próbál enyhíteni.

Egyéb kísérő jelenségek

  • Ügyetlenség, motorikus képességek fejletlensége.
  • Extra érzékenység bizonyos érzékszervi ingerekre, például hangos zajokra, vagy textíliák tapintására.
  • Gyakori probléma, hogy a beilleszkedési zavaroknak köszönhetően a gyermeket folyamatos stressz és kudarcélmény éri. Így nem ritkán további kísérőbetegségek is kialakulhatnak, mint a szorongás és a depresszió.

asperger 3

Az Asperger-szindróma fiúknál és lányoknál

Az Asperger-szindróma tünetei sokkal markánsabban jelentkezhetnek fiúknál. Ez az oka annak is, hogy körülbelül háromszor annyi fiút diagnosztizálnak ezzel a fejlődési zavarral. A lányok sokkal alkalmazkodóbbak, képesek jobban elsajátítani a társas viselkedés kötelező elemeit, ezáltal gyakran rejtve marad a probléma. Az aspergeres lányoknál inkább a befelé fordultság, gátlásosság, depresszióra való hajlam jellemző.

A diagnózis felállítása

A diagnózis csak hosszas megfigyelés után, a területre specializálódott, úgynevezett pervazív fejlődési zavarokban jártas gyermekpszichiáter segítségével lehetséges.

Fejlesztés és együttélés az Asperger-szindrómával

Az Asperger-szindróma ugyan nem gyógyítható, de folyamatos fejlesztéssel rengeteget lehet javítani az érintettek képességein és ezzel életminőségükön, lehetőségeiken is. 

A fejlesztés mindig több területen zajlik:

  • Szociális kapcsolatok, kommunikációs képességek fejlesztése.
  • Beszédterápia.
  • Kognitív viselkedésterápia, amely leginkább a kísérő tünetek, mint a stressz vagy szorongás tüneteinek kezelését segíti elő.
  • Mozgáskoordináció fejlesztés.
  • Járulékos betegségek (például depresszió) kezelése.

A család felkészítése rendkívül jótékony hatású

Nagyon hatékony, ha a család többi tagját is segítik családterápiával. Fontos, hogy a családtagok felismerjék az érintett gyermek erősségeit, gyengeségeit és különböző stratégiákat alakítsanak ki.

Ilyen például, az autista gyermekeknél jól bevált vizuális segítségek (kártyák, jelek) alkalmazása. Ugyanakkor az aspergeres gyermekek esetében nagy szerepet kap a verbális támogatás is, például annak a megbeszélése, hogy hogyan kell elérni a kívánt célt, vagy mi jelenti a sikerélményt. Ha a család megtanulja a megfelelő kommunikációt, jól működő együttélés alakul ki.

asperger 4

Az Asperger-szindróma felnőttkorban

A legtöbb szülőben az első kérdés, ami megfogalmazódik, hogy mik a gyermeke kilátásai? Mennyire lehet képes majd önálló, teljes életet élni?

Sok Asperger-szindrómás végez egyetemet és képes a munkaerőpiacon helytállni, olyannyira, hogy van olyan, aki Nobel-díjat is szerzett. Ezt a tendenciát erősíti, ha a fejlesztés időben elkezdődik. Sokat segít a munkahelyi etikettet megismertető terápia, és ha sikerül a másságot elfogadó, támogató közeget találni.

Sok Asperger-szindrómás nem költözik el a szülői házból, mivel nehézséget okoz a párkapcsolat kialakítása, a társas viselkedések meg nem értése és az alacsony szexuális érdeklődés. Ennek ellenére vannak olyan Asperger-szindrómások, akik párkapcsolatban vagy házasságban élnek.

Az Asperger-szindróma esetében is igaz, hogy nem szabad a sztereotípiákra hagyatkozni. Minden eset egyedi, és a fejlesztésnek is így kell zajlania! Ha úgy érzed, hogy a gyermekedre a fent leírtakból több jellemző is illik, és a jeleket hosszabb ideig tapasztalod, akkor érdemes felkeresni a témában jártas szakembert.

Fotó: www.shutterstock.com