Babablog

Az újszülöttkori sárgaság oka és kezelése

Az újszülöttkori sárgaság a születés utáni néhány napban jelentkezhet, a baba bőre és a szemfehérje része besárgul. A baba a szokásosnál aluszékonyabbá válik.

Az újszülöttkori sárgaság (icterus) viszonylag gyakori, a nem koraszülött csecsemők 60%-ánál előfordul. Koraszülöttek esetében ez az arány még magasabb, elérheti akár a 80%-ot is! Szerencsére a sárgaság egy többnyire ártalmatlan jelenség, ilyenkor beszélünk természetes sárgaságról. De mivel előfordulhat, hogy akár komolyabb betegség áll a sárgaság hátterében, ezért semmiképpen sem szabad félvállról venni, hanem figyelemmel kell kísérni a lefolyását.

újszülött sárgaság

Az újszülöttkori sárgaság okai

Az újszülöttkori sárgaság okainak megértéséhez meg kell ismerni a babákban lejátszódó biológiai folyamatokat, összefüggéseket.

Vörösvérsejt, hemoglobin és bilirubin

Röviden és tömören: az újszülöttkori sárgaság kialakulásának oka a vörösvérsejtek, pontosabban az abban található hemoglobin bomlástermékének, a bilirubinnak az újszülött szervezetében való felhalmozódása.

De nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben, hogy mindenki számára érthető legyen: mi történik a babánkkal, ha a születése után nem sokkal besárgul?

A vér vérplazmából és sejtes összetevőkből áll, az utóbbiak közé tartoznak:

  • a vörösvérsejtek,
  • a fehérvérsejtek,
  • és a vérlemezkék.

A sárgaság kialakulása szempontjából a vörösvérsejttel kell kicsit közelebbről megismerkedni.

A vörösvérsejt felelős az emberi szervezetben az oxigén és a szén-dioxid szállításáért. A vörösvértestekben lévő hemoglobin a tüdőben megköti az oxigént, ami a véráramlás révén eljut a testünk sejtjeihez. A test sejtjeitől pedig szintén a hemoglobin szállítja el a szén-dioxidot, vissza a tüdőbe.

A vörösvérsejtek élettartama egy felnőtt esetében körülbelül 120 nap, ezután a lépben és a májban bomlanak le. A vörösvérsejt egyik fő alkotóelemének, a hemoglobinnak a bomlásterméke a bilirubin, amely egy vízben nem oldódó, sárgás, sárgásvöröses anyag. A bilirubin szervezetben való felhalmozódása okozza a sárgaságot.

Normál esetben, az emberi szervezetben végbemenő különféle kémiai folyamatok révén a bilirubin vízoldhatóvá válik. Ebben a formában eljutva a vesébe, valamint a bélcsatornába, a vizelettel és a széklettel ki tud ürülni a szervezetből.

De akkor mégis mi okozza a sárgaságot a babáknál?

Az újszülötteknél a vörösvérsejtek élettartama sokkal rövidebb, mint a felnőttek esetében, vagyis sokkal gyorsabban zajlik le a bomlási folyamat. Ezzel a tempóval pedig a baba mája és veséje még nem biztos, hogy lépést tud tartani. Még egy teljesen egészséges, érett újszülött esetén is, a máj és a vese nem feltétlen elég fejlett ahhoz, hogy képes legyen a felszabaduló bilirubint kiválasztani.

besárgult baba

Vagyis a probléma gyökere kettős, egyrészt a máj és a vese éretlensége, másrészt a vörösvérsejt rövidebb élettartama a felelős az újszülöttkori sárgaságért.

Az újszülöttkori sárgaság tünetei

A születést követő sárgaság viszonylag könnyen diagnosztizálható, hiszen elég egyértelmű tünetekkel jelentkezik. A sárgaság tünetei közül a legegyértelműbb a bőr és a szemfehérje színének változása. A baba szervezetében felhalmozódó bilirubin hatására sárgás bőr és sárgás szemfehérje (sclera) alakul ki, jellemzően a születést követő néhány napban.

A testi tünetek mellett a baba viselkedésében is tapasztalhatsz változást. Sárgaság esetén a babák általában aluszékonyabbak és pont ebből kifolyólag a szoptatás is nehézkesebb lehet, mivel a babát nehéz felébreszteni és evés közben is könnyebben elalszik.

Ha a nemrég született babádnál sárgás bőrt, sárgás szemfehérjéket és aluszékonyságot tapasztalsz, akkor erős a gyanú, hogy újszülöttkori sárgaságról van szó. Általában a sárgaság még a gyermekágyas osztályon töltött idő alatt megjelenik. Ilyenkor a kórházban rögtön ellenőrzik a baba bilirubinszintjét, és ha szükséges, elkezdik az orvosi kezelést.

Ha a szülést követően a baba besárgul és a bilirubinszint indokolja, akkor előfordulhat, hogy az átlagosnál kicsit hosszabb időt kell a kórházban tölteni, de ne aggódj, csupán pár napról van szó.

Az újszülöttkori sárgaság kezelése

Mint azt már érintőlegesen említettük, az újszülöttkori sárgaság viszonylag gyakori, és az esetek többségében ártalmatlan. De mivel előfordulhatnak olyan esetek, ahol a sárgaságot nem csupán a fent említett fiziológiai folyamatok okozzák, hanem egyéb probléma is van a háttérben, ezért mindenképpen figyelemmel kell kísérni a jelenséget és egyeztetni kell az orvossal!

Az újszülöttkori sárgaság általában nem igényel külön orvosi kezelést. Többnyire egy-két hét alatt mindenféle orvosi beavatkozás nélkül lezajlik. Koraszülöttek esetén ez több időbe is telhet. De ha a baba szervezetében lévő bilirubin mennyisége elér egy bizonyos szintet, akkor orvosi kezelésre van szükség. Szerencsére ilyenkor sem kell komoly beavatkozásra gondolni!

A sárgaság kezelése viszonylag egyszerű. A kezelés során a babát gyakrabban kell etetni, akár anyatejjel, akár tápszerrel. Emellett pedig, ha az orvos szükségesnek látja, fényterápiára lehet szükség:

  • Ha besárgult a baba, akkor először is arra kell törekedni, hogy minél többet szoptass! A gyakoribb szoptatással az anyagcsere is felgyorsul, ezáltal a felhalmozódott bilirubin a széklettel együtt hamarabb ki tud ürülni a szervezetből. Készülj fel, a sárgaság miatt a babád az átlagosnál aluszékonyabb lehet, így a szoptatásnál nem kis feladat őt ébren tartani. Válassz olyan szoptatási pózt, ami ehhez jobban illik, például amikor a baba „ülve” szopizik!
  • A fényterápia során a babát kék fénnyel világítják meg. A fénykezelés hatására a bilirubin vízoldhatóvá válik, így könnyebben ki tud ürülni a szervezetből, akár a széklettel, akár a vizelettel. Fényterápia közben eltakarják a baba szemeit, hogy megvédjék azokat.

sárgaság baba

Az újszülöttkori sárgaság kezelésének alapja tehát a gyakoribb etetés, valamint a fényterápia. Gyógyszeres, infúziós kezelés szükségessége is felmerülhet, de manapság ezzel egyre ritkábban élnek az orvosok.

Ahhoz, hogy az orvos el tudja dönteni, hogy szükség van-e kezelésre vagy sem, ismerni kell a baba bilirubinszintjét. Ezt vérvétellel lehet megállapítani. A vérvétel során nemcsak azt lehet kimutatni, hogyan alakul a baba bilirubinszintje, hanem azt is, hogy normális sárgaságról van-e szó, vagy esetleg kóros sárgaságról.

Kóros sárgaság

Bár az újszülöttkori sárgaság általában magától elmúlik, és egy-két héten belül a baba bőrének és szemfehérjéjének a színe visszaáll a normálisra, de mindenképpen látnia kell a babát orvosnak! Mert csak az orvos tudja kétséget kizáróan megállapítani, hogy normális sárgaságról van szó, vagy esetleg súlyosabb sárgaságról.

Kóros sárgaság esetén a bőr és a szemfehérje elszíneződéséért nem kizárólag a bilirubin a felelős. Számos egészségügyi probléma okozhat sárgulást:

  • májbetegség,
  • vírusferőzés,
  • vércsoport-összeférhetetlenség,
  • sarlósejtes vérszegénység,
  • pajzsmirigy problémák,
  • epeúti problémák, stb.

Szülőként amit tehetsz, hogy figyeled gyermeked, és ha a bőr színén sárgulást tapasztalsz, akkor fordulj orvoshoz! A szülést követően a kórházi napok alatt a babák esetleges sárgaságát az orvosok nézik. A sárgaság kezelése során végig kövesd az orvosok tanácsait!

Fotó: www.shutterstock.com