Babablog

Diszlexia: a korai jelektől a kezelési lehetőségekig

A diszlexia nem betegség, hanem tanulási zavar, amely a gyerekek iskolai előmenetelét nagyban befolyásolhatja. Hogyan lehet kiszűrni és kezelni a tüneteket?

A diszlexia bizonyos korai jelekből már az óvodáskorú gyermekeknél kiszűrhető, így hamarabb elkezdődhet a speciális tanítás, felzárkóztatás, amellyel jó eredményeket lehet elérni. Hogyan lehet felismerni a tüneteket, mit tehetsz szülőként, ha diszlexiára gyanakszol?

A diszlexia jelentése, okai és típusai

A diszlexia olyan tanulási rendellenesség, amely olvasási nehézségekkel jár, mivel a beszédhangok azonosítása, valamint a betűk és szavak közötti kapcsolat dekódolása nehézségekbe ütközik. Az olvasási zavarnak is nevezett diszlexia az agynak a nyelvet feldolgozó területeit érinti.

A diszlexia fogalma az olvasási nehézséggel járó tanulási rendellenességet takar.

A diszlexiás gyerekek többnyire teljesen jól látnak, és ugyanolyan okosak, mint társaik, viszont az iskolában nehezebben boldogulnak, mert tovább tart nekik az olvasás. A szavak feldolgozásának nehézségei megnehezíthetik a betűzést, az írást és a helyes beszédet is. A  diszlexia elkülönül a hallás- vagy látásproblémák, illetve a tanítási vagy a tanulási lehetőségek elégtelensége miatt fellépő olvasási nehézségektől.

A diszlexia okai

Az állapot az agy nyelvi folyamatokat feldolgozó részeinek eltéréseiből ered. A diszlexiás embereknél végzett képalkotó vizsgálatok azt mutatják, hogy azok az agyi területek, amelyeknek olvasás közben aktívnak kellene lenniük, nem működnek megfelelően.

A diszlexiát feltehetőleg genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása okozza. Nagyobb valószínűséggel szenvedhetünk diszlexiában, ha szüleink, testvéreink vagy más családtagjaink is érintettek.

Jelenleg is zajlanak kutatások a csecsemőkori primitív reflexek fennmaradásának a diszlexiára, a figyelemhiányos hiperaktivitászavarra és esetlegesen a diszlexiára, diszgráfiára, diszkalkuliára gyakorolt hatásáról.

A diszlexia fajtái

A diszlexiának két fő típusát különböztetjük meg: szerzett diszlexia és fejlődési diszlexia.

A szerzett diszlexia neurológiai sérülés, például traumás agysérülés, demencia vagy agyvérzés következtében alakul ki.

A fejlődési diszlexia hátterében számos ok állhat, például:

  • öröklődés,
  • idegrendszeri fejlődési zavar és
  • születés közben elszenvedett károsodás.

A diszlexiára utaló jelek az iskoláskor előtt és után

A diszlexia jeleit nehéz felismerni mielőtt a gyermek iskolába megy, de néhány korai tünet utalhat a problémára, melyek közül a leggyakoribbak a következők:

  • megkésett beszédfejlődés;
  • az új szavakat sokáig tart megtanulni;
  • a szavak helyes megformálása problémákba ütközik (például a szavak hangjainak felcserélése vagy az egyformán hangzó szavak összekeverése);
  • a betűk, számok és színek megjegyzése vagy megnevezésének nehézsége; 
  • a térbeli tájékozódás nehézségei;
  • koordinálatlan nagy- és finommotorikus mozgások;
  • valamint a gyermekdalok, rímes játékok elsajátításának nehézségei.

Iskoláskori tanulási zavarok jelei

Amint a gyermek iskolába kerül, a diszlexia jelei és tünetei egyre nyilvánvalóbbá válhatnak, amelyek alatt a következőket értjük:

  • olvasási készsége jelentősen eltér életkorától és értelmi képességétől;
  • problémái vannak a hallottak feldolgozásában és megértésében;
  • nehézségekkel küzd a megfelelő szó megtalálásában vagy a kérdésekre adott válaszok megfogalmazásában;
  • a sorrendiséget nehezen memorizálja;
  • a betűk és szavak közötti hasonlóságok és különbségek megfigyelése gondokba ütközik;
  • képtelen kiejteni az ismeretlen szavakat;
  • a betűzéssel hadilábon áll;
  • az olvasással vagy írással kapcsolatos feladatok elvégzése túl sok időt vesz igénybe; 
  • kerüli az olvasással járó tevékenységeket. 

A diszlexia felnőttkori maradványtünetei

A diszlexiás tüneteket mutató felnőtt például:

  • összekeveri a bal és a jobb oldalt,
  • nagyon lassan olvas és ír,
  • összekeveri a betűk sorrendjét a szavakban, és 
  • nehézségekbe ütközhet a tervezési és a szervezési feladatokkal.

Diszlexia teszt

Fontos, hogy minél előbb felismerd a problémát, és szakemberhez fordulj, mivel ha a tanulási rendellenességek kezeletlenül maradnak, az önértékelési és egyéb lelki zavarokat (szorongás, depresszió, agresszió stb.) okozhat a gyermekben, aki butának, lustának tarthatja magát nehézségei miatt.

Nincs egyetlen olyan teszt, amellyel diagnosztizálni lehetne a diszlexiát. Számos tényezőt vesznek figyelembe a kiértékelésnél, mint például:

  • a gyermek fejlődését, oktatási problémáit és családi kórtörténetét;
  • az otthoni légkört, az esetleges családi problémákat;
  • teszteket végeztethetnek az olvasási és nyelvi képességek megállapítására;
  • látás-, hallás- és neurológiai vizsgálatokat kérhetnek, hogy kizárják azokat a rendellenességeket, amelyek olvasási nehézségeket okozhatnak; 
  • pszichológiai vizsgálatokra is sor kerülhet annak megállapítására, hogy szociális problémák, szorongás vagy depresszió korlátozhatja-e a gyermek képességeit.

A diszlexia kezelése

Komplex fejlesztő programokkal a diszlexia kezelhető lehet bizonyos szintig, de a kiváltó agyi rendellenességet nem lehet orvosolni, így az állapot egy életre szól. A korai felismerés és diagnózis azonban javíthatja a lehetőségeket, hogy meghatározhatóvá váljanak a speciális szükségletek és a megfelelő kezelés. A diszlexiát speciális oktatási módszerekkel kezelik: minél hamarabb kezdődik a beavatkozás, annál jobb.

A diszlexia kezelése különböző módszerekkel történik.

A logopédusok a hallást, a látást és a tapintást érintő technikákat is alkalmazhatnak az olvasási készség javítása érdekében. Ha segítenek a gyermeknek abban, hogy több érzékszervét is használja a tanuláshoz, az segíthet az információk feldolgozásában. Fontos megjegyezni, hogy a diszlexia nem betegség, és nem is fogyatékosság, sokszor az érintettek az élet egyéb területein nagyon is eredményesek lehetnek.

A diszlexia megelőzése gyermekkorban

A munkát minél előbb érdemes megkezdeni, amelyben nagy segítség lehet Meixner Ildikó megelőző, fejlesztő módszere. A technika lényege, hogy az olvasástanulás és a beszédfejlesztés egymással párhuzamosan zajlik; ez segít a betűk és a hangok összekapcsolásában. Az olvasástanítás során az összetéveszthető betűket nagy időkülönbséggel tanítják, miközben hangsúlyt fektetnek a ritmusérzék, a térbeli tájékozódás és a nyelvi készségek fejlesztésére is. Ne feledkezz meg a gyermek önbizalmának növeléséről sem: akárcsak felnőttek esetében, a kicsiknél is a dicséret, a biztatás a legjobb stratégia.

Mit tehet a szülő?

A te szereped kulcsfontosságú abban, hogy gyermeked megtalálja a helyét az iskolában. Ehhez a következő lépéseket érdemes megtenned:

  • Minél előbb kezdj el foglalkozni a problémával! Beszélj a gyermekorvossal, illetve fordulj logopédushoz, ha diszlexiára gyanakszol!
  • Olvass hangosan a gyermeknek! A legjobb, ha már 6 hónapos korában vagy még fiatalabb korában elkezded.
  • Működj együtt az iskolával! Beszélj a tanárral arról, hogy az iskola hogyan segíthet!
  • Ösztönözd az olvasásra szánt időt! Az olvasási készség fejlesztéséhez gyakorolni kell az olvasást. 
  • Mutass példát! Jelölj ki minden nap egy olyan idősávot, amikor te is és gyermeked is olvastok, hogy megmutasd, az olvasásban meg lehet találni az örömöt!

Fotó: www.shutterstock.com