Babablog

Miért félünk a láztól?

A láztól való félelem és a komfortra törekvés leküzdésével sokat tehetünk az indokolatlan lázcsillapítás megszüntetéséért.

Miért csökkenti sok szülő és egészségügyi szakember is a lázat, amikor nem is lenne feltétlenül szükséges? Miért viseli olyan nehezen egy felnőtt, ha egy lázas gyermek van a közelében? Miért viseli maga a felnőtt ember is nehezen a lázas állapotokat? Ebben a cikkben a láz lélektani és szociológiai hátterének összetett kérdéskörét járjuk körül, pontosabban a lázhoz fűződő negatív hozzáállás mibenlétét szeretnénk feltárni.

félelem a láztól 1

A lázhoz fűződő negatív hozzáállást két alapvető mozgatórugó határozza meg:

  1. egyrészt az emberek láztól való félelme,
  2. másrészt az emberek kényelemre és komfortra törekvése.

Az új FeverFriend kétnyelvű telefonos applikáció (iOS, Android) segítségével meg lehet ítélni, milyen súlyos a gyermek lázas állapota. Lehet-e otthon nyugodtan ápolni, kell-e orvoshoz fordulni? Sok hasznos tanácsot ad az applikáció kisokosa is a www.lazbarat.hu oldalon.

Mi is a félelem, sorscsapás vagy lehetőség?

Az elmúlt évszázadokban, az emberiség példátlan erőfeszítéseket tett, hogy megszüntessen minden lehetséges okot, amely félelmet válthat ki belőlünk, emberekből. Korszerű gyógyszerek, visszaszorított járványos megbetegedések, fejlett jogrendszer, és még számtalan vívmány igyekszik biztonságos, félelemmentes világot biztosítani számunkra. Látszólag minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy a „racionálisan gondolkozó ember” egyre nagyobb biztonságban érezze magát, és egyre kevesebbszer találkozzon a félelemmel. Úgy tűnik azonban, hogy éppen a racionálisan gondolkozó ember, a modern világ működtetője és kialakítója fél a fejlődés és biztonság ellenére is.

félelem a láztól 2

Ezt támasztják alá azok az adatok is, miszerint a fejlett fogyasztói társadalmakban, az amúgy is növekvő számú mentális zavarok között, a félelemmel és szorongással összefüggő kórképek fordulnak elő leggyakrabban. Fritz Riemann, a félelem ismert kutatója, a fenti jelenséget a következőképpen fogalmazta meg: „Úgy tetszik, a mai életünkhöz egy új nyavalya tartozik: egyre több olyan szorongásfajtát ismerünk, amelyek saját ténykedésünk nyomán jönnek létre, s e ténykedésünk önmagunk ellen fordul. Ismerjük a szorongást a bennünk magunkban meglévő romboló erőktől – amelyek a természetes életfolyamatokba való beavatkozások nyomán adódnak. A hatalom akarása, ami híjával van szeretetnek és alázatnak, a természet és az élet fölötti hatalom akarása azt a félelmet kelti bennünk, hogy manipulált, kiüresedett lelkű lénnyé válunk. Ha a régebbi korok embere félt a természeti erőktől, amelyeknek tehetetlenül ki volt szolgáltatva, és félt a fenyegető démonoktól, a bosszuló istenektől, akkor nekünk most önmagunktól kell félnünk.” 

Márpedig aki önmagától fél, gyakorlatilag saját belső forrásaitól vágja el önmagát. Ennek a helyzetnek a feloldására nincs más lehetőség, csak az őszinte szembenézés önmagunkkal, félelmeinkkel, az életút azon állomásaival, ahol kialakult, rögződött ez az állapot. Nincs más út, hiszen a félelem állandó elkerülése a félelem maga.

A félelem, ami előre visz vagy megbénít

A félelem – ahogyan anyanyelvünk ezt oly bölcsen megjeleníti: fél-elem, tehát valaminek a hiánya. A biztonságérzet, az önbizalom, de mindenképpen a teljes-ség, az egész-ség hiánya. Pótlólagos energiaforrás, amely segít és figyelmeztet addig, amíg az adott helyzet megoldásához szükséges képességek ki nem fejlődnek. Fokozatai és fajtái azok, amelyek hatását tekintve meghatározók:

  • Amíg a félelem kíváncsisággal, a felfedezés, az új megismerésének izgalmával jár együtt, addig egy pozitív hajtóerővel van dolgunk (eustressz). Ilyen a versenyláz, a lámpaláz izgalma, amely jobb teljesítményre sarkallhat.
  • Más a helyzet a félelem erősebb fokozataival (diszstressz), a bénultságot, gondolati és cselekvési zavarokat okozó rettegéssel, a súlyos fizikai tüneteket is kiváltó pánikkal, vagy a fóbiával. Például a láz-fóbia esetén.

félelem a láztól 3

A félelem esetében legalább olyan szinten tudatosodott érzéssel van dolgunk, amelynél képesek vagyunk megnevezni annak valamiféle okát, még akkor is, ha sok esetben ez csak a mögötte megbúvó valódi okok elfedését jelenti. A szorongás esetében még azzal a bizonyos fél-elemmel sem vagyunk tisztában. A határozatlan és látszólag ok nélküli balsejtelmet nevezzük szorongásnak.

Ezek olyan energiák, melyek bizonyos helyzetekben megjelennek életünkben, és akarva, akaratlanul használjuk, vagy éppen alámerülünk erejüknek. Olyan erők, amellyel minden embernek szembe kell néznie élete során, és meg kell tanulnia együtt élni vele, uralni, fejlődésének hajtóerejeként és segítőjeként elfogadni. A félelem feszítő erejéből születik meg először a vágy, majd az akarat és legvégül a tett, hogy fél-elmét az „egész-elmévé”, egészséges harmóniává változtassuk. Ez pedig lehetőséget biztosít a teljesség eléréséhez, ahhoz, hogy sokszínű, kreatív, bölcs és szeretni képes emberekké válhassunk.

A lázhoz fűződő félelmek a társadalomban

A modern orvostudomány kialakulása előtt sokáig a megbetegedések legfeltűnőbb tünetét, a lázat hitték a betegség és esetleges halál okának. Tehát a láz és a lázat kiváltó kórok még kevéssé voltak szétválaszthatók, a magas lázat (megfelelő kezelés híján) súlyos betegséggel azonosították. A Pál utcai fiúk ennek klasszikusa. Továbbá a láz csökkenése, megszűnése a gyógyulás jele, így a láztól való félelem nyomán kialakult a társadalomban a lázcsillapítás iránti igény.

félelem a láztól 4

A lázzal kapcsolatos orvosi ismeretek az 1980-as évek elejére alapvetően megváltoztak. Hasznos élettani szerepe a fertőzésekkel szembeni immunreakció során bizonyítást nyert, és általánosan elfogadott lett. Egyre nyilvánvalóbbá vált az utóbbi évtizedekben, hogy a láz 40-41 °C -ig nem okoz klinikailag értékelhető károsodást. A láz csillapítás nélkül spontán nem emelkedik 41,7 °C fölé, és csillapításával nem előzhető meg a lázgörcs.

A világ országaiban eltérő módon és sebességgel reagáltak a lázzal kapcsolatos ismeretek megváltozására. Hollandiában például azonnal cselekedtek és 10 év alatt elérték, hogy korszerű ismereteknek megfelelő lázcsillapítási elveket vallják, ennek megfelelően pedig a lakosság lázzal kapcsolatos magatartása is gyökeresen megváltozott. Ezzel szemben Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban még ma is jelentős erőkkel folyik a küzdelem a lázfóbia ellen, és a világ egy jelentős részén szinte semmi nem változott.

A 2019-ben Magyarországon végzett felmérésünkben több mint 3000 embert megkérdezve a válaszadók 1/3-a közérzet javítása céljából már 38,5 Celsius foktól ad lázcsillapító gyógyszert, miközben a válaszadók 75%-a vár pár napot és próbálja otthon kísérni a lázas gyermekét mielőtt orvoshoz fordul. Egyébiránt egészséges gyermeknél a szülők többsége a 40 Celsius fokos hőmérsékletet már veszélyesnek tartja. 

A lázhoz fűződő félelem és lázcsillapítási szokások a mai napig fellelhetőek, és hatnak az egészségügyi dolgozók és laikusok lázzal kapcsolatos attitűdjeire, szokásaira.  A láztól való indokolatlan félelem, azaz lázfóbia világszintű jelenség és közel 40 éve ismert. A lázzal kapcsolatos tévhitek és belőle fakadó viselkedésminták társadalmi szinten tartósnak tekinthetők, melyben mind szakembereknek, mind a médiának a szerepe jelentős.

félelem a láztól 5

A nyugati társadalmakban a lázhoz fűződő attitűdnek 3 csoportja alakult ki:

  1. Akik a lázat hasznosnak tartják, elfogadják és támogatóan kísérik.
  2. Akik nyitottak, kíváncsiak és támogatást, bátorítást keresnek.
  3. Akik elzárkóznak a fenti gondolatoktól, mert a félelem vagy komfortra törekvés határozza meg hozzáállásukat.

A lázzal kapcsolatos félelmek evolúciós-biológiai szintű gyökere

A lázas állapot során nemcsak a kultúránkba évszázadok alatt beívódott negatív hiedelmek és társadalmi szintű fóbiák vezetnek irracionális észleléshez, hanem az emberi fajt fenntartó szülői, gondozói ösztön, megérzés, félelem/féltés. A gondviselő ösztönösen és fokozottan figyeli gyermeke életjelenségeit (1. ábra).

közérzete megváltozott (nem önmaga), kínlódik, kellemetlen neki, rosszul van, nyűgös, sírós, szenved, gyötrődik, vergődik
fáj valamije feje, hasa, izmai, ízületei, mindene
aktivitása fekszik, csak néha kel fel, alig járkál, nem játszadozik
tudatállapota nincs magánál, nem lehet felébreszteni, bódult, fantáziál, félrebeszél
bőre sápadt, piros, kiütése van, karikás vagy árkolt a szeme, izzad
keringése gyorsan ver, kalapál, nagyon dobog a szíve
légzése szaporán lélegzik, furán szuszog, liheg, nyögdécsel, sípol, szörtyög, köhög
hidratáltsága nem iszik, kevés a vizelete, hasmenése van, hány, nincsenek könnyei síráskor

1. ábra: Tünetek

Ezek a tünetek bizonyos gondolatokat és érzéseket ébresztenek a gondozókban. A 2. ábrán látható, hogy a gyermek állapota, életjelenségei milyen gondolatokat váltanak ki és az típusos esetben milyen cselekvéssel jár. A gondolatok (mentális sémák), érzések és a tényleges cselekvőképesség ugyanis szoros kapcsolatban állnak egymással.

félelem a láztól kép1

2. ábra: A tünetekhez köthető érzések és gondolatok skálája

A tünetek fellépésével először csak figyelmes lesz a szülő, majd aggódik. Amikor a gyermek azon dolgozik, hogy visszanyerje az egyensúlyi állapotát és közben nem eszik, alig iszik, nem úgy mozog, ahogy játék közben normálisan szokott, bódult, befordult tudatállapotban van, nem érdeklődik a környezete iránt, a körülötte lévő felnőtt elkezdhet félni. Ebből fokozatosan kialakulhat stressz, szorongás, végül a pánikos halálfélelem. A „pánikos” reakciókra jellemző az „előfeltételezés” (anticipáció), mely az állapot megjelenésétől való félelemben, illetve a helyzet elkerülésében, túlkontrollálásában jelenik meg. Egy ilyen „pánikos állapotban” elég kimondani a „veszély”, „szövődmény”, „súlyos” … szavakat, és beindul a nem tudatos, belső reakció, melynek következménye az indokolatlan lázcsillapítás.

A bizonytalanság amikor egy helyzet kimenetele nem, vagy csak kevéssé ítélhető meg, önmagában is veszélyérzethez, szorongáshoz vezet. Ha egy nehéz helyzet megítélhető, akkor jobban viselhető, mint egy akár egyszerűbb, de bizonytalan helyzet. Fontos tehát, hogy objektíven lássa a gondozó, hogy mi a helyzet. A telefonos LázBarát applikáció azt szolgálja, hogy a tünetek, betegségjegyek valós jelentőségét megtudhassák a szülők.

Az új FeverFriend kétnyelvű telefonos applikáció (iOS, Android) segítségével meg lehet ítélni, milyen súlyos a gyermek lázas állapota. Lehet-e otthon nyugodtan ápolni, kell-e orvoshoz fordulni? Sok hasznos tanácsot ad az applikáció kisokosa is a www.lazbarat.hu oldalon.

Alkalmazkodás egy potenciálisan veszélyes helyzethez

Ahhoz, hogy egy potenciálisan veszélyes helyzetet minél objektívebben tudjon megítélni egy gondviselő, rugalmasan és hatékonyan kell alkalmazkodnia a helyzethez.

Lazarus modellje szerint az olyan esemény, ami meghaladja pillanatnyi erőforrásainkat (például az első gyermek első magas láza), stresszt és negatív megküzdési mintát eredményezhet. Ezért egy ilyen eseményt utólag is érdemes kiértékelni: tényleges veszélyt, vagy csak kihívást jelentett a helyzet? Volt-e elegendő erőforrás a helyzettel való megküzdéshez, és milyen megküzdési forma a legalkalmasabb a jövőre nézve? Végül, hogy elégedett-e az eredménnyel?

Antonovsky szerint a nehéz élethelyzeteket, mint az egészség fenntartására irányuló helyzeteket is akkor tudja valaki a lehető legsikeresebben megoldani, ha következő 3 pont egyszerre teljesül, ugyanis akkor teljesül a koherencia érzése:

  1. Hit, hogy a nehéz helyzet megérthető.
  2. Hit, hogy a helyzettel meg tud birkózni és rendelkezésre áll a megfelelő belső/külső erőforrás.
  3. Megéri megszenvedni és megoldani a problémákat, ezáltal azok veszély helyett inkább kihívást, tanulási lehetőséget jelentenek.

Viktor Frankl szavaival élve: „a szenvedés megszűnik annak lenni, ha meglátjuk az értelmét”, azaz meglátjuk a láz hasznos élettani és pszichológiai hatásait.

félelem a láztól 6

A félelem – mint láthattuk – nem lebecsülendő, nem ellenfél. Barátunk, segítőnk lehet, ha ismerjük és tiszteljük törvényeit. Azonban, ha nem veszünk róla tudomást, eláraszt és uralkodónkká válhat. Felül kell kerekedni az általa diktált „üss vagy fuss” reflexeken, de oda kell figyelni arra is, amit mutatni akar.

Komfortra törekvés

A félelem mellett a lázhoz fűződő másik meghatározó tényező a kényelemre, komfortra való törekvés, melyet az alábbiakhoz hasonló mondatokon ismerhetünk fel:

  • „Nem tud pihenni, aludni”
  • „Úgy szenved szegény”
  • „Olyan nagyon nyűgös”
  • „Rossz látni, ahogy kínlódik”
  • „Nincs rá idő, hogy napokig lázas legyen”
  • „Ne kínozzuk a gyereket”
  • „Nem bírom ki, ha szenved”

Összefoglalás

  1. A betegség előtt dolgozzunk ki egy felkészüli stratégiát!
  2. Szerezzünk megfelelő ismereteket!
  3. A gyermek életjelenségeit és az általuk kiváltott érzéseinket már egészségesen is tudatosan figyeljük meg. Például mi kelt bennünk indokolatlan félelmet.
  4. Előre gyűjtsük össze azokat az eszközöket, amikre a lázas betegség során majd szükségünk lesz.
  5. Tekintsük a következő lázas állapotot kihívásnak, amiben másként fogunk viselkedni. Tervezzük el, mit teszünk majd. Például hogy 39 helyett 39,5 fokig nem csillapítjuk a lázat, vagy fél nap helyett 2 napot „kibírunk”.
  6. Betegség esetén naplózzuk a tüneteket és saját reakciónkat (pl. füzetbe vagy applikációs segítségével)!

Vegyük egy jó edzésnek a lázat, amihez biztonságos, de bátor gyógyulást, jó tanulást kívánunk!

Dr. Szőke Henrik – csecsemő- és gyermekorvos, egyetemi adjunktus

Szőke Rebeka – pszichológus

Hajdu Ráfis Gábor †

Irodalom:

El-Radhi ASM. Why is the evidence not affecting the practice of fever management? Arch Dis Child. November 2008;93(11):918–20.

Kiss Ágnes, Hegyi Gabriella, Szőke Henrik: Gyermekek lázas állapotainak kezeléséhez fűződő igények és ismeretek a hazai egészségügyi rendszerben, Előadás - PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskola és az MTA TAB Egészségtudományi Munkabizottság IX. TUDOMÁNYOS FÓRUMA 2019-11-22

Fotó: www.shutterstock.com