Babablog

SNI, azaz sajátos nevelési igény

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelése és fejlesztése különleges bánásmódot igényel mind a szülő, mind az oktatási intézmények részéről.

Mostanában egyre többet hallani SNI gyermekekről, azaz sajátos nevelési igényű gyermekekről. Ez persze nem azt jelenti, hogy régen nem voltak ilyen gyerekek. Csak sok-sok évvel ezelőtt kevésbé fordult feléjük és az ő fejlesztésük felé a figyelem. Ma már tudjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek különleges bánásmódot igényelnek. De ne szaladjunk ennyire előre, először is tisztázzuk, hogy mi az az SNI, ki számít SNI gyereknek.

sni 1

Az SNI fogalma

A nemzeti köznevelésről szóló 2011-es CXC. törvény rendelkezik az SNI fogalmáról, vagyis, hogy pontosan mit is értünk sajátos nevelési igény alatt, ki számít SNI gyermeknek.

Így hangzik a sajátos nevelési igény fogalma: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Az SNI kategóriák

Az SNI jelentése mögött, ahogy a fenti definíció is mutatja, számos ok meghúzódhat. A sajátos nevelési igény eredhet testi és szellemi fogyatékosságból vagy egyéb zavarból is. A köznevelési törvény meghatározása alapján az alábbi SNI kategóriákat lehet azonosítani:

  • Mozgásszervi fogyatékos
  • Érzékszervi fogyatékos
  • Értelmi fogyatékos
  • Beszédfogyatékos
  • Halmozottan fogyatékos
  • Autizmus spektrum zavar
  • Egyéb pszichés fejlődési zavar

A sajátos nevelési igény felismerése

Most hogy rendbe tettük a fogalmakat, nézzük meg azt, hogyan zajlik a sajátos nevelési igény felismerése. Hivatalosan egy gyermek akkor lesz sajátos nevelési igényű, ha erről szakértői bizottság által kiadott szakvéleménye van. A kérdés az, hogyan jut el a gyerek arra pontra, hogy az SNI-t megállapító szakértői bizottság elé kerüljön. 

Előfordulhat, hogy már a korai fejlesztés során felmerülnek olyan jelek, amik alapján akár már az óvodába úgy kerül a gyermek, hogy megállapítják nála a sajátos nevelési igényt. De nagyon sok esetben akkor derül fény a problémára, amikor a gyermek óvodába vagy iskolába kerül. Ez nem meglepő, hiszen az óvodapedagógusok vagy az iskolapedagógusok adott esetben könnyebben felismerik ezeket a jeleket, mint egy szülő.

Korai fejlesztés során történő felismerés

Amikor csecsemőkorban a babának korai fejlesztésre van szüksége, előfordulhat, hogy már a korai fejlesztés során felmerül a gyanú, hogy a gyermek esetleg sajátos nevelést igényel. Ha ez ténylegesen bebizonyosodik, akkor a gyermek az óvodai éveit már úgy kezdi, hogy megkapja az SNI besorolást. Ebben az esetben olyan óvodai intézményben kell a gyermeket elhelyezni, ahol az ő sajátos nevelési igényére az intézmény teljes mértékben felkészült.

Óvodai vagy iskolai keretek között történő felismerés

Az esetek többségében elsőként az óvodai nevelés során merül fel a gyanú, hogy esetleg SNI-s a gyermek. Ilyenkor az óvodapedagógusok jelzik, hogy valami problémát látnak a gyermek fejlődésében aminek utána kellene járni. 

Ezzel kezdetét veszi egy többkörös folyamat, amely során különböző szakemberek vizsgálják a gyermek viselkedését, a gyermek fejlődését stb. A folyamat vége lehet az, hogy sajátos nevelési igényt állapítanak meg a gyermeknél, de az is előfordulhat, hogy téves volt a „riasztás” és semmilyen problémát nem találnak a szakemberek.

sni 2

De nézzük lépésről lépésre, hogy zajlik a folyamat:

  • Az első lépés, hogy az óvodában az óvodapedagógus, vagy iskolában az iskolapedagógus valamilyen problémára lesz figyelmes, amit érdemesnek tart kivizsgálni, utánajárni.
  • Ezután a gyógypedagógus figyeli meg a gyermeket és ő dönt arról van-e szükség további kivizsgálásra. Ha igen, akkor a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat a következő állomás.
  • A pedagógiai szakszolgálatnál egy több szakemberből álló gárda fogja megfigyelni a gyermeket. Köztük van gyógypedagógus, logopédus és pszichológus is. Együttesen döntenek arról, hogy jogos-e az óvodapedagógusok, iskolapedagógusok észrevétele. Ha jogosnak találják, akkor a súlyosság alapján kaphat BTM diagnózist a gyerek vagy további vizsgálatokat tarthatnak szükségesnek:
    • A BTM rövidítés a beilleszkedési, a tanulási és magatartási problémákat takarja. Egy BTM diagnózissal a gyermek ugyanúgy folytathatja az óvodát, iskolát. Egy fejlesztőpedagógusnak viszont foglalkoznia kell a gyermekkel és egy év elteltével felülvizsgálják a korábbi diagnózist.
    • Ha a szakemberek további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, akkor a gyermeket egy szakértői bizottság fogja különféle tesztek segítségével kivizsgálni. Ennek eredménye dönt arról, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű lesz-e vagy sem.
  • Ha a gyermeknél beigazolódik a sajátos nevelési igény, akkor a cél, hogy mielőbb elkezdődhessen az egyéni fejlesztés.

A saját nevelési igény egy nem örökérvényű diagnózis, mivel szerencsére sok esetben az egyénre szabott fejlesztésnek köszönhetően a probléma megoldódik. Ezért néhány évente a szakértő bizottság egy felülvizsgálat részeként megállapítja, hogy továbbra is fennáll-e a sajátos nevelési igény vagy sem.

A sajátos nevelési igényre utaló jelek

Hacsak nem látványos testi vagy szellemi fogyatékosságról van szó, nagyon nehéz felismerni azokat a problémákat, amik sajátos nevelési igényre utalhatnak. Mivel a kisgyerekek sokáig nem beszélnek, így nehéz felismerni az SNI jeleket. 

Az autizmus spektrum zavar például általában a nagyon nehezen észrevehető esetek közé tartozik. A szülőknek és a pedagógusnak árgus szemekkel kell figyelni a gyermek viselkedését, hogy feltűnjön egy-egy szokatlan magatartásforma. 

Segítségképpen összegyűjtöttünk néhány gyanús jelet, ami például autizmus spektrum zavarra utalhat:

  • Bizonyos folyton ismételt mozgások nyugtatják meg, például előre-hátra dülöngél.
  • Zavarják a túlzott hangok.
  • Nagyon rákoncentrál bizonyos részletekre. Például játék közben a játéknak csak egy részével játszik.
  • Nehezen barátkozik a többi gyerekkel.
  • Szívesebben játszik magában, mint társaival.

Mi történik az SNI diagnózis után?

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelése, fejlesztése mind a szülő, mind az intézmények részéről extra figyelmet és bánásmódot igényel. Az SNI diagnózis megállapítása után elkészül egy egyénre szabott fejlesztési terv, ami pontosan tartalmazza azokat a területeket, aminek a fejlesztését a szakmai bizottság szükségesnek látja. Fontos, hogy nemcsak az intézményi keretek között szükséges, hogy a gyermek megkapja a különleges bánásmódot, hanem otthoni körülmények között is oda kell figyelni, hogy a gyermek a szükséges fejlesztést megkapja, legyen az gyógypedagógiai fejlesztés vagy éppen logopédiai fejlesztés stb. 

Egy SNI diagnózis után a szinte mindig felmerülő kérdés, hogy kell-e intézményt váltani? A rövid válasz: attól függ. Az SNI kategóriáknál láttuk, hogy többféle háttere lehet annak, ha valakit sajátos nevelési igényűnek állapítanak meg és ezzel összhangban a diagnózis súlyossága is változó.

sni 3

Az esetek nagyon nagy százalékában az SNI gyermek abszolút integrálható hagyományos óvodai intézményben vagy iskolában, tehát nem kell speciális óvodába vagy iskolába járatni. Léteznek ún. integrált óvodák, iskolák ahol vannak olyan óvodapedagógusok, iskolapedagógusok, akiknek megvan a szükséges képesítésük és tudásuk ahhoz, hogy sajátos nevelési igényű gyerekekről gondoskodjanak, neveljenek. Ilyen integrált nevelésnél a csoportlétszám megállapításánál az SNI-s gyermek két vagy három gyermeknek számít, így azok a csoportok, ahol SNI-s gyermek van kisebb létszámú.

Kis százalék az, akinél a sajátos nevelési igény tényleg azt jelenti, hogy egy hagyományos intézményben zajló nevelés nem elegendő, hanem speciális intézményre van szükség.

Sajátos nevelési igényű a gyermekem, mit tegyek?

Az első és a legfontosabb feladat, hogy fogadd el a diagnózist! Nagyon sok szülő retteg, hogy kiderül a gyermekéről, hogy sajátos nevelési igényű, ezért akár tudatosan, akár tudat alatt még az esetlegesen gyanús jelekről is hajlamosak eltekinteni. A legrosszabb amit tehetsz, hogy földbe dugod a fejed és nem veszel tudomást a problémáról.

A gyermek egészséges fejlődése és felzárkózása nagyban függ attól, hogy a sajátos nevelési igény felismerése milyen hamar történik. Minél hamarabb megszületik a diagnózis, annál hamarabb el lehet kezdeni az egyéni fejlesztést. És bizony vannak olyan esetek, ahol az egyéni fejlesztésnek hála a gyermek teljesen felzárkózik, és egy idő után már nem indokolt az SNI besorolás.

De természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy sajnos vannak olyan súlyosabb sajátos nevelési igényű helyzetek, mint például a súlyosabb testi vagy szellemi fogyatékosság, amelyeknél egyéni fejlesztés ellenére sem érhető el jelentős áttörés. De ilyen helyzetekben sem szabad tétlenül ülni, mert az állapot fenntartása és a kisebb eredmények elérése esetükben legalább olyan fontos!

Legyen szó akár enyhe, akár súlyosabb sajátos nevelési igényről, minden gyermeknél fontos, hogy megkapja a szakszerű, egyénre szabott fejlesztést.

sni 4

A szakemberek rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy a képernyők előtti túlzott időtöltés nagyon rossz hatással van a kisgyermek fejlődésére. Ezzel szemben ha a szülő mesél, az egyértelműen pozitív hatással van rá. A szakemberek tehát azt javasolják, hogy a gyermek minél kevesebb időt töltsön képernyő előtt, legyen az tv, játékkonzol, tablet, okostelefon stb. Ezzel párhuzamosan pedig a mesélést iktassuk be a napirendbe! Merthogy a szülői mesélés roppant mértékben fejleszti a gyermek szókincsét, a kommunikációs készségeit.

Tény, hogy egy sajátos nevelési igényű gyermek nevelése extra feladatot jelent szülői oldalról is, de nem szabad megijedni és elzárkózni a problémától! Ha szülőként a gyermeked fejlődésével kapcsolatban gyanús jelre leszel figyelmes, mielőbb fordulj szakemberhez!

Fotó: www.shutterstock.com