Babablog Babablog

Szívzűrök mamánál, babánál – Kardiológiai vizsgálatok a 9 hónap alatt

A kismama és a baba szívének állapotára is oda kell figyelni a várandósság ideje alatt.

Bár kétségkívül csodálatos arra gondolni, hogy a kilenc hónap alatt egyszerre dobban anya és magzat szíve, a valóságban azonban ez nincs így – a pocaklakó szívdobbanása jóval szaporább, mint az édesanyáé. Az azonban közös, hogy mindkettejük szívének állapotára, egészségére oda kell figyelni már a várandósság alatt is, ebben pedig modern vizsgálatok segítik a babaváró családokat.

Kezdjük a kismamákkal!

Mikor kell kardiológiai vizsgálatra menniük? Nos, a terhesség kilenc hónapja fokozott körültekintést követel meg a leendő édesanyáktól, akiknek a különféle vizsgálatokon túl fontos odafigyelniük a szív- és érrendszeri egészségükre. A várandósságot önmagában egy úgynevezett „stressz-tesztnek” is lehet nevezni, ami felszínre hozhat különféle megbetegedéseket. Ezek közül leggyakrabban a szív- és érrendszeri betegségekkel találkozhatunk (pl. magas vérnyomás, ritmuszavarok). Dr. Bálint Hajnalka kardiológus főorvos és a Czeizel Intézet segítségével gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek esetén a kismamának az esetleges szövődmények megelőzése érdekében feltétlenül tanácsos felkeresnie a kardiológiai ambulanciát. A kardiológiai gondozás labor, EKG, szívultrahang-vizsgálat, szükség esetén 24 órás EKG és/vagy vérnyomás-monitorozásból áll a várandósság alatt. A terhesség előtti és utáni állapotfelmérést a terheléses EKG egészíti ki. A kontrollok gyakorisága az édesanya állapotától függ.

kismama-sziv

Ismert szív- és érrendszeri betegség

A leggyakoribb a krónikus magas vérnyomás, a ritmuszavar és/vagy a veleszületett fejlődési szívrendellenesség. „Ilyen esetekben a várandósságot ajánlott előre megtervezni, és felvilágosítást kérni a lehetséges anyai, magzati vagy szülészeti szövődményekről. A várandóssághoz köthető rizikót az alapbetegség súlyossága határozza meg, de rendszeres követés mellett minimálisra csökkenthetők a lehetséges problémák” – árulta el az ilyen állapotokra specializálódott doktornő.

Várandósság alatt jelentkező panaszok

Először jelentkező vagy csak terhesség esetén ismétlődő panasz lehet a szívdobogásérzés, a mellkasi nyomás, a szédülés, a vártnál jelentősebb lábszárödéma, illetve terhelésre jelentkező nehézlégzés vagy fulladás. Mindezek és magasabb vérnyomásértékek esetén is ajánlott a kardiológiai szakvizsgálat. „A szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából magasabb rizikócsoportba tartoznak az idősebb várandós nők, főleg azok, akik lombikprogramban vesznek részt” – mondta el dr. Bálint Hajnalka.

Állapotfelmérés szülés után

A várandósság alatt ismétlődő vagy először jelentkező események kihatással lehetnek az édesanya további életére. „Például a terhességi magas vérnyomás betegségben szenvedő nők, és a terhességi toxémia előállapotában lévők 20%-a lesz magas vérnyomásos a későbbiekben, és kétszeresére nő a koszorúsér betegség, illetve hosszú távon a stroke veszélye is” – mondja a doktornő. Várandósság után újabb állapotfelmérés alapján életmódbeli változtatások bevezetése (súlykontroll, diéta, sport), szükség esetén rendszeres kardiológiai követés javasolt. „Az ismert szívbetegségek esetén mindenekelőtt az anyai magas vérnyomás, a ritmuszavar, a szívelégtelenség, az esetleges vérzéses állapotok és a vérrögképződés megelőzése a cél. Törvényszerű, hogy az anya panaszmentességének elérése mellett a magzat fejlődését is biztonságosabbá tesszük.” – teszi hozzá Dr. Bálint Hajnalka.

Mennyit dobog a kicsi szíve?

És ha már a magzatnál tartunk… Hála a modern technológiának, ma már a pocaklakó szívét is meg tudják vizsgálni, méghozzá korszerű ultrahangkészülékkel. Egyet azonban le kell szögezni: a terhességi ultrahangvizsgálatok során megfigyelt magzati szívhang nem alkalmas a szívet érintő rendellenességek kiszűrésére! Az mindössze arról tájékoztat, hogy mennyit ver a baba szíve. (Ha 120/perc alatt vagy 190/perc felett, akkor az jelezhet rendellenességet, de pusztán ez alapján nem lehet diagnózist felállítani.) „A 19-22. hét között elvégzett magzati szívultrahang-vizsgálat ezzel szemben egy komplex módszer arra, hogy a szakértő megnézze a szív anatómiáját, a szívizmot, a billentyűket, az áramlást, és megfigyelje a szívritmust, ezáltal pedig fény derülhessen esetleges fejlődési rendellenességre” – kezdi Prof. Dr. Hajdú Júlia, egyetemi tanár, hazánk legismertebb magzati szívultrahang-specialistája.

magzat-sziv

Szívzörej? Infarktus?

A magzati szívultrahang-vizsgálat nem szerepel a terhesgondozási protokollban. Abban az esetben érdemes elvégeztetni, ha például korábban magzati ritmuszavart vagy egyéb (szív)fejlődési rendellenességet mutattak ki. „Bizonyos esetekben szükségessé válhat a vizsgálódás a terhesség korábbi szakaszában, akár már a 14. héten is – ha például a magzat anyja, apja vagy testvére szívfejlődési rendellenességgel küzd, ne hagyjuk ki a vizsgálatot” – hangsúlyozza a Czeizel Intézetben is rendelő doktornő, aki egy további tévhitre is felhívja a figyelmet. Az infarktus nem szívfejlődési rendellenesség, és nem is örökletes. (A szívzörej pedig nem minősül szívbetegségnek.) „A magzati szívultrahang-vizsgálat nem tudja megmondani, hogy a picinek lesz-e infarktusa az élete során, arra azonban alkalmas, hogy felfedje a szív és a nagy erek kóros elváltozásait, amelyek a fejlődési rendellenességek okozta csecsemőhalandóság több mint egyharmadáért felelősek – zárja a doktornő.

Molnár Ági

Ez a cikk a gyógyszertárakban ingyenesen elérhető szaklap, a Baba Patika 2017. januári számában jelent meg.

Fotó: www.shutterstock.com

Feliratkozás hírlevélre
Hétről hétre tanácsokkal segítünk, megtudhatod mi történik a babáddal és veled.
Mikor érkezik a baba?

Kérjük használj más böngészőt!

Az általad használt böngészőn (Internet explorer) ez az oldal sajnos nem működik. Kérjük próbáld meg egy másik böngészőben! Köszönjük!